Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
I) Szabadalombitorlás
45* A találmánybitorlási perben azt kell vizsgálni, hogy a szabadalmi igényponti jellemzőkkel megh; tározott megoldást az alperes egészben vagy részben a felperestől vette-e át. Az alperes szabadalmi bejelentésének az igénypontjaiban szereplő egyes jellemzők hasonlóak voltak a felperes megoldásának az egyes elemeihez. Ezért a találmánybit óriási perben szükség volt annak a vizsgálatára is, hogy ezeket az elemeket az alperes átvette-e a felperestől vagy tőle függetlenül, önállóan alkotta meg a saját megoldását. A szakértői véleményből megállapítható, hogy az alperes szabadalmi bejelentésében vannak olyan igényponti jellemzők, amelyek megegyeznek a felperes által leirt megoldás egyes elemeivel. Az igényponti jellemzők alkotják azt a megoldást, amelynek meg kell felelnie a szabadalmaztatható találmány feltételeinek (Szt 1.§). Ennek a vizsgálata a szabadalmi eljárás körébe tartozik. A találmánybitorlási perben azt kell eldönteni, hogy ezeket az igényponti jellemzőket az alperes (egészben vagy részben) valóban a felperestől vette-e át. Erre nézve a felperes bizonyítást ajánlott fel. Ezért lehetővé kell tenni a számára annak az igazolását, hogy megoldását az alperes egészben vagy részben átvette. (Le ^£^2:2.őbb_BirósV_20_0^9/^ 2Z9Z1) I) Szabadalombit óriás 46. Szabadalombitorlást csak akkor lehet megállapítani, ha az engedély nélkül megvalósított megoldás a szabadalmi főigénypont valamennyi jellemzőjének megfelel. Az igényponti jellemzőket nem lehet formálisan értelmezni . A felperesek szabadalma olyan dughagymafelszedőgépet véd, amelynél a munkaeszközt hordozó kereten csuklópánt körül elmozdítható rúd van, és ennek végén fogakkal ellátott — forgatbatóan ágyazott — kiásókorong helyezkedik el, talajmásoló 4689 61
