Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
B) Szabadalom bejelentési eljárás
megjelölt — egyébként a magyar jogi szabályozásban és gyakorlatban ismeretlen — "kiválasztás'’ nem azonos a megosztással, analóg értelmezés alapján sem lehet ennek ugyanazt a hatályt biztosítani. Megosztás esetén ugyanis nem keletkezik párhuzamosság különböző szabadalmak között. Ezzel szemben a bejelentő által kért "kiválasztás” szükségszerűen párhuzamosságot eredményezne. Szabadalmak ütközése esetén — ha a bejelentés tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik — az Szt 6.§-a /3/ bekezdésének c) pontja zárja ki a szabadalmi oltalmat. A fellebbezés során a bejelentő előadta, hogy a korábbi szabadalmat az uj bejelentésre tekintettel korlátozni kivánja. Ez a közlés olyan uj körülmény, amelynek az érdemi vizsgálata nélkül a döntés megalapozatlan. (Levels őbb_Biróság_Pkf_IV_20_6^2/1976/2) 24. Az igénypontmódositás akkor jelenti az oltalmi kör bővitését, ha ezáltal az oltalom olyan megoldásra is kiterjed, amelynek a védelmére az eredeti igénypont nem volt alkalmas. Az Szt 49.§-ának /1/ bekezdése alapján a közzétételt követően az igénypontmódositás az oltalmi kört nem bővitheti. Az oltalmi kör bővitésének a kérdését nem lehet formálisan vizsgálni. Az igénypontmódositás akkor jelenti az oltalmi kör bővitését, ha ezáltal az oltalom olyan megoldásra is kiterjed, amelynek a védelmére az eredeti igénypont nem volt alkalmas. Ezért a jelzők számának a növelése csak akkor jelenti az oltalmi kör korlátozását, ha ezáltal az alkalmazás lehetősége szükebb körre terjed ki. Ezt azonban csak akkor lehet megállapítani, ha az igy védeni kivánt megoldás nem terjed túl az eredeti igénypont szerint védett megoldás alá vonható eseteken, illetve ha az eredeti igényponti jellemzők alkalmasak voltak szabadalmi oltalom biztosítására. Ha az eredeti igénypontok sem-32 4689
