Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)

L) Találmányi dij

A felperesek híradástechnikai jellegű szolgálati ta­lálmányát az alperes több berendezésnél hasznosítja. Ezek a berendezések 62%-ban jelentik a perbeli megoldás értékesíté­sét. A találmány műszaki-szellemi színvonala meghaladja az átlagot. Az adott időszakban a híradástechnikai jellegű ta­lálmányok után szerződés alapján átlagosan a hasznos eredmény 2%-át fizették ki találmányi díjként a különböző vállalatok. A találmányi dij összegének a meghatározásánál nem lehet a dijkulcs mértékét befolyásoló tényező az a körülmény, hogy a dijalap — figyelemmel az un. fedési hányadra — a ta­lálmány alkalmazásával gyártott berendezés vállalati haszná­nak csupán 62%-a. — A berendezés csak részben a felperesek találmányának az alkalmazása, részben ettől független műszaki megoldások alkalmazását jelenti. Csak 62%-ban tekinthető a perbeli találmány értékesítésének, csak ilyen mértékben lehet ez után a találmány után feltalálói dij fizetésének az alap­ja. A találmányi dij kiszámítására két tényező szolgál: a hasznos eredmény mint dijalap, amely a találmány gazdasági jelentőségét fejezi ki, — és a dijkulcs, azaz annak a megha­tározása, hogy a hasznos eredmény hány százaléka fizetendő feltalálói díjként. A dijkulcs meghatározásánál olyan szem­pontokat kell figyelembe venni, amelyek a dijalap kiszámítá­sánál nem értékelhetők. A találmány előnyei, hogy felépítése egyszerű, gazda­ságosan kivitelezhető, hazai integrált áramkörökre épült, ha­zai igényeket elégit ki. Színvonala átlagon felüli. Az átla­got meghaladó dijazás indokolt. Nem tekinthető azonban a ta­lálmány műszaki-szellemi színvonala olyan kiemelkedő jelen­tőségűnek, amely a felperesek által kért 10%-os dijazást megalapozná. A biróság a hasznos eredmény 7»5^~át állapítot­ta meg. Nem vette alapul a díjazásnál a szerződési gyakorla­tot, de tájékoztatásul arra is tekintettel volt, mert meg­engedhetetlen a bírósági gyakorlat és a szerződési gyakorlat közötti indokolatlanul nagy eltérés. (Legfelsőbb Biróság Pf IV 21 504/1979/4) 98 4689

Next

/
Thumbnails
Contents