Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - görögök
menet, mikor mondjon a tudós nem-et? Arkhimédész legendás viselkedése a város elfoglalásakor alighanem szimbólum, a tudomány, a tudós és háború viszonyáról. Mert mi történt? Az utcai harcok során egy római katona rárohant Arkhimédészre, aki porba rajzolt geometriai feladatában elmerülve nem vette észre a katasztrófát. Felnézett és a katonának azt mondta: „Noli turbare circulos meos...” Ne zavard a köreimet. A katona nem töró'dött a körökkel, hanem megölte a nagy tudóst. Marcellus a város nagy fiának díszes temetést rendezett és elkészíttette a már előre megtervezett síremléket. Arkhimédész példája mutatja, hogy még a tudományába feledkező tudós sem vonhatja ki magát a háború következményei alól. Arkhimédészről Cicero is megemlékezett egyik munkájában: „Amikor Szicíliában questor voltam, megtaláltam Arkhimédész sírját, amit maguk a szicíliaiak sem ismertek. Úgy emlékeztem, hogy a tudós sírkövére hengert faragtak, és a hengerben kúp látható. Észrevettem az Agrigentum felé vezető kapu közelében a sok sír közül egyet, melynek köve a gazból alig emelkedett ki, és azon kúp és henger látszott .. .Mutattam avelemjött előkelő szirakuzaiaknak, hogy ez az a sír, amit keresünk. Később a sírt a gazból kiszabadítottuk és rendbehozattuk. Ezáltal a kő talapzatába vésett írás láthatóvá lett. Soha, senki nem tudta volna meg, hogy hol van a legelőkelőbb és legtudósabb görög sírja, ha nem jön egy idegen, és nem mutatja meg nekik.” Görög ezermesterek Alexandriában élt, Arkhimédésszel egy időben Ktésibiosz. Borbélymesterséget tanult, de mialatt vendégei szakállát nyírta-cibálta, találmányokon törte a fejét. Ki tudja, talán a Muzeion tudósai „jártak be” üzletébe, s velük beszélgetve fordult figyelme a mechanika felé, talán éppen Arkhimédész is vendégei közé tartozott; tény, hogy egy idő múlva felhagyott mesterségével, és az ókor egyik leghíresebb mechanikusává képezte magát. Úgy tudjuk, Ktésibiosz foglalkozott először a sűrített levegő felhasználásával, s tapasztalatai alapján mechanikus szerkezetű orgonát épített. A gyér adatok alapján orgonáját megpróbálták rekonstruálni. Dugattyú levegőt nyomott a szélkazánba, ahonnét az egyenletes nyomással áradt a sípok felé. A sípok kézzel vagy lábbal működtethető szelepeken át kaptak levegőt. Ktésibiosz találta fel a tűzifecskendőt, amit azután tanítványa, Hérón tökéletesített. Légnyomással működő hajítógépet — a légfegyver őse — is szerkesztett, amit 1000 évvel később újból feltaláltak. Fegyverét a bizánci Philón kb. 30 évvel később leírta. A hajítógépben a korabeli hajítógépek rugalmas kötelét vagy farúdját a rugalmas levegő helyettesítette. Egyenlőtlen, kétkarú emelőkre dugattyú hatott. A dugattyúk előrehaladva az emelők rövidebb karjára hatottak, és ekkor a hosszú kar nagy lendülettel elfordult. 53
