Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - görögök
vállalkozását végre is hajtotta. Lehetséges, hogy tutajhidat épített, de a leírás hajóhídról szól. Ugyancsak a vízi közlekedést szolgálta a korinthoszi félsziget átmetszése. A szükséges rendkívül mély sziklabevágás helyett mintegy 6 km-es szakaszon a hajókat szárazföldi úton, görgőkön, vagy csúszópályákon vontatták. Városok, várak védelme, ostroma sokfajta hadigép kigondolására késztette a görög mérnököket. Nagy Sándor hadjárataiban sok ostromgép szerepelt. A nagy világhódító seregében mérnökök, tudósok utaztak, és a görög műveltség határait messze Indiáig kiterjesztették. Nagy Sándor halála — i. e. 323 — után az óriási birodalom vezetése tábornokaira maradt, így került Egyiptom a Ptolemaioszok uralma alá. Alexandriát Deinokratész tervei szerint i. e. 331-ben kezdték építeni. 16 km átmérőjű város volt. Kikötője előtt Pharosz szigetén hatalmas világítótorony — Fárosz — épült, tetőteraszán óriási tűz lobogott. A tornyot Szókratész építette II. Ptolemaiosz Philadelphosz (i. e. 285—247) idejében. Állítólag 110 méter magasról sugározta fényét 300 stádium — kb. 50 km — távolságra. A torony sokáig állt; 1303-ban földrengés ledöntötte, és többé nem építették fel. Alapfalait napjainkban állítólag megtalálták és a régész-búvárok feltárják. A paloták, középületek építésekor felhasznált hatalmas méretű kocka és téglatest alakú köveket — kváderköveket — gerendakeretben elhelyezve korong alakú kerekeken gördítették. A köveket lehetőleg egyforma méretűre faragták, a kőfaragók ólomból készült idomszert használtak. Az építkezés helyén ugyanolyan idomszerrel ellenőrizték a kövek alakját és méretét. A sokszor emlegetett „világ hét csodája” hét műszaki alkotás volt. I. e. 200 körül Antipatér Szidón nevezetes útikönyvet írt a gazdag antik utazók számára. Ezek voltak az első Baedeckerek. Ő említi először a világ hét csodáját. Ezek: a piramisok; Szemirámisz függőkertjei Babilonban; Zeusz szobra Olimpiában; Artemisz temploma Efezusban; a halikarnasszoszi Mauzóleum; a Rhodosz szigeti hatalmas bronzszobor (kolosszus) és az alexandriai Pharosz. A szép görög városokat elsősorban maguk a görögök szörnyű testvérháborúkban pusztították el. Harcaik során ostromgépeket, nyíl- és kővetőket használtak az alkotóművészek és rabszolgamunkások műveinek megsemmisítésére. A hadimérnökök számos találmányt leírtak, de ezek az írások elvesztek, szerzőjük neve feledésbe merült. Műveiket későbbi közvetítésből kivonatosan ismerjük. A görög szellemi élet fontos jelensége, hogy a gyakorlati tudományt lenézték; csak azt tekintették „tiszta” tudománynak, ami a gyakorlattal nem tartott kapcsolatot. A gyakorlati foglalkozást rabszolgának való mesterségnek tekintették. Ha műszaki alkotó munkát végeztek, elsősorban az elmélet érdekelte őket. Tudósok, ha —• kénytelen-kelletlen — gyakorlati feladattal foglalkoztak, a munka elvégzése után saját kézirataikat, rajzaikat megsemmisítették, nehogy az utókor észrevegye, hogy tudóshoz nem méltó munkával töltötték idejüket. Az időszámításunk előtti negyedik és harmadik évszázadban a tudományok és művészetek Alexandriában virágoztak. Itt élt i. e. 300 körül Ptolemaiosz Lagi udvarában Euklidész, a geometria első nagy rendszerezője, és itt tanult a nagy Arkhimédész. 4 Korok, gépek, feltalálók 49