Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
I A Panama-csatorna A „Panama” szónak rossz csengése van, nagy csalások, nagy becsapások, embertömegek halála, kisemberek tönkremenetele van e fogalom mögött. Észak- és Dél-Amerika között keskeny földszoros húzódik, ennek átvágásával már a XVI. században foglalkoztak, de a spanyolok a kialakult kereskedelmi utakat féltették, azért a tervet nem engedték tárgyalni. (Egyébként sem tudták volna végrehajtani, mert a munka méreteit nem sejtették.) 1855-ben vasút épült a földszoroson, hogy a Kaliforniába igyekvő' aranykeresők útját megrövidítsék. A XIX. század második felében a Szuezi-csatorna nagy üzleti sikere a tőkés vállalkozók figyelmét Panama felé fordította. Létrehoztak egy kutató társaságot, felmérték a földszorost, terveket készítettek. A vállalkozásban részt vett Lesseps, és a magyar Türr István is, aki előbb a Korinthoszi-csatorna építésének irányítását végezte. 1881-ben megkezdték az építkezést. A mocsaras, trópusi országban járványok pusztították a munkásokat. Nagynehezen kitermeltek 50 millió köbméter földet, amikor az egészségügyi és műszaki nehézségeket pénzügyi katasztrófa követte. Az építkezés sokkal többe került, mint tervezték. A munka megakadt. Lesseps is börtönbe került, Eiffel mérnök-vállalkozót is perbefogták. Újabb sikertelen kísérletek után a csatorna ügyét az Egyesült Államok vette kezébe, mert hadászati szempontból fontos volt, hogy flottáját mindkét Óceánon alkalmazni tudja. A csatornát övező 16 km széles földsávot az Amerikai Egyesült Államok kormánya megvásárolta. A csatorna elkészült, óriási duzzasztók, hatalmas zsilipek épültek, mert a hajókat kamarazsilipekkel kell egyik tengerből a másik szintjére emelni. A csatorna több tavon folyik át, ezekbe folyóvizek ömlenek. A kapumozgató szerkezetek óriási méretűek, mégis a csatorna ma már elavult. A háború alatt az úszódokkokat pl. úgy vontatták át, hogy vízzel megtöltve megdöntötték, az anyahajók pedig fedélzetükkel pár centiméterrel húztak el a part mellett. Épp ezért buzgón tanulmányozzák az új csatornaterveket. Alagútcsatorna építésének a lehetőségét is mérlegelik, ami éppen az anyahajókra való tekintettel nem kis probléma. A Panama-csatorna nem hozott lényeges technikai újítást, de méreteivel, a munka- és egészségügy, a szállítás, élelmezés stb. megszervezésével példát mutatott. Magyar vízimunkálatok Magyarországon a Tisza, Duna és Al-Duna rendezése volt a XIX. század három legnagyobb vízépítészeti feladata. Árvízveszély, közlekedés, termőterületek víztelenítése volt a nagy tét. A nagyszabású vízrendezési munkálatok megindítása a legnagyobb magyar, Széchenyi István nevéhez fűződik. Széchenyi mérnöke, a reformkor zseniális 445
