Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
Birkeland „Elektromos Nap”-ja Miután a laboratóriumi kísérletek sikerültek, Birkeland, Eyde mérnök segítségével, kidolgozta a fényíves kemence terveit. Megalakult a Fabrik Norsk Flydrо AIS, s a Rjukan-vízesés energiájával megindult a salétromsavgyártás. A kemencék magas, korong alakú építmények, melyekbe oldalt vízzel hűtött elektródák nyúlnak; belül két méter átmérőjű lángkorong képződik, ezen át áramlik a levegő. A Birkeland- és Eyde-féle eljárás igen költséges; a levegőnek csupán kicsiny része alakul nitrogénoxiddá, s a villamos energia drága. A talajbaktériumoknak nincs szükségük magas hőmérsékletre és nyomásra a nitrogén és oxigén egyesítéséhez. Katalizátorokkal végzik az egyesítést, de hogyan?... Egyelőre nem tudjuk, pedig jó lenne valamiképpen utánozni. A karlsruhei technikai főiskola tanára Haber 1903 óta foglalkozott a nagynyomású gázok viselkedésével. 1908-ban sikerült 100—200 atmoszféra nyomáson és 5—600 °C hőmérsékleten osmiumkatalizátor jelenlétében a hidrogént és nitrogént ammóniává egyesíteni. Ettől kezdve a német vegyipar támogatásával Ludwigshavenben, folytak a nagyüzemi kísérletek. 437
