Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
terv előkészületei folynak, fúróhajókról lebocsátott fúrószerkezettel akarják a Föld mélyebb rétegeit megismerni. Bizonyos, hogy óriási költséggel jár, de igen tanulságos kutatás lesz, amit a következő években (minden bizonnyal) végrehajtanak. A Föld megismerése szempontjából az űrkutatás megindulásával lesz egyenlő jelentőségű. A naftaiparban fontos találmány volt a „frakcionált desztillálás” feltalálása. Ezzel dolgoztak az első olajfinomítók. Az olajat nagy kazánba töltötték, aláfűtöttek, és az elpárolgó termékeket külön-külön fogták fel. Az olaj kidesztillálása után a kazánt lehűtötték, majd újratöltötték. Új, pár évtizedes nagy jelentőségű eljárás a „frakcionált kondenzáció”. Kevés olajat nagyon magas hőfokra hevítenek, s így az egész olajmennyiség elpárolog és a fejlődött gőzt lehűtik. A lehűtés magas tornyokban — oszlopokban — történik. Ezeket szabadban állítják fel, és jellegzetes képét adják az olajfinomítóknak. A módszert Vlagyimir Grigorjevics Suhov 1886 és 1891 között találta fel, a szabadalmat 1890-ben kapta meg. Az amerikai kőolajiparban Barton hasonló szabadalma alapján indult meg az ilyenszerű kőolajfinomítás. Minthogy 1890-ben a gépkocsik fogyasztása még nem jöhetett számításba, 1912-ben pedig már tömeggyártással készültek Amerikában az autók, érthető, hogy a benzingyártás is ekkor lendült fel. Fontos találmány volt a pipe line vagy olajvezeték. Amerikában találták fel, de nagyszabású méretekben Oroszországban kezdték felhasználni Bakuból Batumiba, a Kaukázus mentén a Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig utazik így az olaj. Mengyelejev híres orosz kémikus mondta: „Bankjegyekkel tüzelni is lehet, de nem érdemes.” Azért mondta, mert az orosz olajat az ő idejében tüzeléssel kezdték értékesíteni. Sokkal kifizetődőbb desztillálni és csupán a visszamaradó olajjal tüzelni. Ahol csak lehet, az olajat csővezetékeken szállítják. Hazánkba is így jut el a Szovjetunióból az olaj, hogy erőművekben, finomítókban feldolgozzák. Melléktermékével, a pakurával fűtik a százhalombattai nagy hőerőmű kazánjait. A petróleum még gazdaságosabb felhasználása a petrolkémiai feldolgozás. Új tudomány, új ipar ez, melynek a kémiai anyagok előállítása terén szinte beláthatatlan jövője van. Benzint mesterségesen is gyártanak. Bergius professzor Németországban az első világháború alatt benzint gyártott oly módon, hogy barnaszénport kátránnyal összekevertek és a folyamatot gyorsító katalizátor jelenlétében vascsöveken hevítették. így benzingőzök keletkeztek. Nem sok benzint kaptak ezzel a módszerrel, de néhány üzem annál nagyobb detonációval a levegőbe repült. A Fischer—Tropsch eljárás szerint szintetikusan szénből és hidrogénből (illetve ezek vegyületeiből) gyártják a benzint. A második világháború alatt sok benzint gyártottak így. Ma a természetes benzin mellett alig van némi jelentősége, de nem lehetetlen, hogy később újra megjelenik. 28 Korok, gépek, feltalálók 433
