Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A repülés

1 felállt mozdony csörlőzni kezdi az ekét, s amikor a földdarab végéig elhúzta, az eke átbillen, és a túlsó oldalon dolgozó mozdony kezdi visszahúzni. A gőzeke-berendezés drága, és amikor egy bizonyos fejlődési fokot elért, nem tudták továbbfejleszteni. Végeredményben ma is, ahol még használják — azon a fokon áll, amelyen a múlt század hatvanas éveiben volt. Ezért a petróleum-, benzin- és olajmotoros traktorok megjelenése után gyártásukat hamarosan abba­hagyták. A mezőgazdaságban ma bevezetett sokféle gépet alig lehetne felsorolni. Említsük meg azonban az aratócséplőgépet (combine, kombájn). 1831-ben Cyrus Hall McCormick szabadalmaztatta. 15—20 lóval vontatott óriási szerkezetek voltak ezek. A gabonaszár levágására való késszerkezetet is McCormick alkalmazta először, 1844 óta tömegesen gyártották. McCormick gépeit „csereszabatosra” gyártotta, hogy a távoli farmokon dolgozó gépeket ne kelljen javítóműhelybe szállítani, egyszerű alkatrészcserével lehessen javítani. Az aratógépek, gőzekék, aratócséplőgépek a krími háború idején bekövetkezett európai gabonahiány leküzdésére tömegesen kerültek a farmokra. Gépek nélkül, a munkaerőhiány miatt Amerika nem tudott volna elég gabonát termelni és szállítani. Magyarországon a viszonyok különbözősége folytán az aratógépek megjelenése aratósztrájkokat, forradalmi megmozdulásokat váltott ki, s ezért használatukat hamarosan betiltották. A cséplés mechanizálása a múlt század 30-as éveiben kezdődött. Pitt (Ameriká­ban) gyártotta elsőnek a forgódobos cséplőgépet, amit lójárgánnyal hajtottak meg. Lójárgányokat még századunk elején is sorozatban gyártottak a kis vidéki gép­gyárak, és asztal nagyságú cséplőgépet hajtottak vele. Később a cséplőgépeket rostákkal, szelelő és más tisztítóberendezésekkel egészítették ki, és gőzgéppel meg­hajtva a magyar puszták képéhez tartoztak. A gőzcséplőt „masiná”-nak nevezték. A mezőgazdaság gépesítése fokozódó ütemben halad, elsősorban a szocialista országok fordítanak igen nagy gondot erre. Ne feledjük: mérhetetlenül nagyok a mezőgazdasági gépesítés feladatai. Világstatisztika szerint jelenleg körülbelül 350 millió család foglalkozik mező­­gazdasággal. Ezek közül 250 milliónak csupán kapája van, amit asszonyok forgat­nak. A faeke ennek a 250 milliónak már fejlett technikát jelent. Ezek a családok ma, a huszadik század hatvanas éveiben technikailag még mindig ott tartanak, ahol a régi babilóniai földművesek voltak. A számadatok elárulják, hogy jelenleg 90 millió család dolgozik földjein vas­ekével, amit ló, teve, tehén vagy öszvér húz. Csupán 10 millió család dolgozik korszerű, gépesített mezőgazdaságban. Egyszóval az utóbbi évtizedekben legyártott traktorok százezrei ellenére a világ mezőgazdaságilag évezredekkel elmaradott. Ha az emberiség megélhetési gondjaitól meg akar szabadulni, csak az okszerű, gépesített szocialista mezőgazdaság felé haladó úton juthat el a gondtalan élethez. 421

Next

/
Thumbnails
Contents