Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A repülés

Bessemer szabadalmi rajzai

Kifejlesztették a fényíves kemencéket. A fényív villamos lángjában az adag gyorsan megömlik. Az ötvözéshez „előötvözeteket” készítettek, és az acél összetételét igen tág határok között lehetett változtatni.

A villamos sugárzókemencékben a villamosáram hatására izzásba jött sugárzótestek — szilit stb. — hevítik fel a fémeket.

Egészen finom acélok gyártására bevezették az indukciós kemencéket. Nagyfrekvenciájú (szapora váltakozású) váltóáram hatására az acéladag felmelegszik, megolvad, mozgásba jön és jól elkeveredve finom ötvözetet ad.

Az űrhajózás, rakétatechnika, atomipar új különleges ötvözeteket követel. Magas hó'mérsékletnek ellenálló titánacél, jó atomtechnikai tulajdonságokat mutató könnyű és nagyszilárdságú berilliumötvözetek, és még sok más acél és egyéb ötvözet készül légritka térben, ún. vákuumkemencékben. Egyszóval az acélipar, a metallurgia változatlanul a technikai fejlődés egyik fő motorja.

Ma már előrelátható, hogy a hagyományos, redukción alapuló kohászat helyét a jövőben az igen magas hőmérsékletekkel dolgozó plazmakohászat, azonkívül az egykristályos fémek technológiája veszi át. Erre száz éven belül számítani lehet.

404