Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A repülés

A VAS ÉS ACÉL KORA Vas és acél nélkül napjaink technikája nem fejlődhetett ki: a vas- és acélgyártás kialakulása a technika históriájának talán legfontosabb fejezete. Angliában 1850 körül évenkint két és félmillió tonna öntöttvasat és csupán 60 000 tonna acélt gyártottak, nagyjából a XVIII. századból való módszerekkel. A gépipar, a vasút és hadifelszerelések ipara azonban egyre több acélt kívánt. Az öntöttvas kemény, rideg, az acél szívós, rugalmas, ezért gépépítésre egyre inkább fontossá vált a termelése. A régi kavaróeljárással már nem tudtak elegendő acélt termelni, fárasztó, gazdaságtalan munka, és az így készült „hegesztett acél” gyakran tört. A korai gőzgépek kazánrobbanásait gyakran az acél rossz minősége okozta. A nyersvas ridegségét a benne levő sok szén okozza; hogy acéllá alakuljon, a szén jó részét el kell távolítani, amit égetéssel lehet legjobban végrehajtani. Sokan gondoltak erre, de kivitelig kevesen jutottak. így például William Kelly meg­próbált kis vasművében faszéntűzön olvasztott nyersvasból levegőátfúvással szenet kiégetni. Módszere sikerült, s a feltaláló titokban tartotta, hogy üzletileg csak sajátmaga használja ki. Vasművében öt konverterben „főzték” az acélt. Az öntöttvassal kapcsolatosan megjegyezzük, hogy legújabban sikerült kevés magnézium adagolással az öntöttvasat úgy átalakítani, hogy a benne levő szén gömb alakban válik ki. A „gömbgrafitos” öntöttvas rugalmas, szívós, még rugó­gyártásra is lehet használni. Képzeljünk el öntöttvas rugót. Ezt arégi kohászok lehetetlennek tartották. Valószínű, hogy a jövőben ez az öntöttvasgyártási eljárás elterjed, de száz évvel ezelőtt, sőt jórészt ma is elsősorban acélt akarnak gyártani. Kelly akkor kapott észbe, amikor Bessemer angol feltaláló acélgyártó módszerét Amerikára is kiterjesztette. Henry Bessemer (1813—1898) angol mérnök családból származott. Apja is fém­kohász volt. Bessemer huszonöt éves korában nyújtotta be első szabadalmi kéré­sét, s élete során összesen 117 találmányt szabadalmaztatott. Hírnevét nem az acéllal, hanem a bronzpor készítésével alapozta meg. Bronzport és aranyport Németországban készítettek, s az eljárást titkolták. Bessemer laboratóriumában és műhelyeiben a legszigorúbb titoktartást követelte meg, így tudta találmányát 40 évig titokban tartani. A fémporokat mechanikus úton készítette. 402

Next

/
Thumbnails
Contents