Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

Technikai kultúrák az ókorban

TECHNIKAI KULTÚRÁK AZ ÓKORBAN

A világtörténelem óriási kerekének forgása fel-felemel egy népet, birodalmat, azután elmúlik pár évtized, vagy évszázad és az egykor tündöklő' birodalom falait por és hamu fedi be. Olyan birodalom, mely évezredeket vészelt át, csak az egyiptomi és a kínai volt.

A technikai kultúra terén a mezopotámiai, egyiptomi, amerikai, indiai és kínai kultúrákról beszélhetünk. Mindegyik önállóan fejlődött, a mezopotámiai és egyiptomi a mai nyugati kultúrának sokat adott, a kínai, amerikai és indiai a távolság, illetve tenger miatt az európai műszaki műveltség gyarapításához nem járulhatott hozzá. Faragott hieroglifek, égetett ékírásos agyagtáblák, zománcos téglák, csillagásztornyok, meghökkentő méretű és alakú piramisok, alagutak, csatornák, védőművek, gyönyörű ékszerek, szerszámok, fegyverek és felmérhetetlen emberi szenvedés jellemzi ezeket a technikai kultúrákat.

Mezopotámia és Egyiptom földje öntözés nélkül nem ad termést, ezért öntözéses földművelést kellett kifejleszteni. Egyes ember, vagy egy család nem építhet öntözőcsatornákat, zsilipeket, vagy piramisokat, ilyen vállalkozáshoz nagy közösségek együttes munkája szükséges.

Az ókori társadalmak legfőbb termelőeszköze az emberi erő, az emberi munka, a rabszolgák testi és szellemi ereje volt.

Mezopotámia

E címszó alatt a Tigris és Eufrátesz folyók öntözött alföldjén kialakult, egymást követő sumér, akkád és asszír királyságok technikájáról fogunk beszélni. Műveltségüket az ókor nagyvárosáról babiloni kultúrának is nevezhetjük.

Ebből a kultúrából a múzeumok többezer ékírásos agyagtáblát őriznek. A British Museumban például húszezer darab van, ezek jórészt Asszurbanipal király (i. e. 626-ban halt meg) könyvtárából valók.

Az ókori Mezopotámiában számoláskor a hatvanas számrendszert használták,

36