Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Megjelennek a fémek
hogy az egyiptomiak a csigafúrót is használták, de ilyen lelet ez idő' szerint még nem került elő. A fa még századunk elején is nagyon fontos gépépítő anyag volt. A malomberendezések túlnyomó része fából készült; bányagépek, hajók, az első gőzgépek himbái, a szerszámgépek állványa ácsmunka volt. Ókori közlekedés Bátor ember lehetett, aki először lóra ült. Vad, rugdalózó ló hátára felülni nem csekély bátorság, testi ügyesség szükséges. A legtökéletesebb lószerszám, a legjobb nyeregfelszerelés sem pótolja a lovas ügyességét, bátorságát. A lovaglás nem veszélytelen sport. A lovaglást megkönnyíti a jó nyeregszerszám és főleg a kengyel. A kengyel eredetéről sokat vitatkoztak. Többen vélik, hogy Európába a magyarok hozták be, de a legújabbkori régészeti kutatás ezt á feltevést nem erősíti meg. Tény, ha a lovas kengyelt használ, a ló és a lovas kevésbé fárad, és megtörténhetett, amit a kalandozó magyarokról írtak, hogy megelőzték hírüket. Jobban, nagyobb távolságra tudtak lovagolni, mint ellenfeleik, mert nem fárasztották ki a lovat. A kengyel kopjás támadáskor szilárdabb ülést biztosít. Ha a ló „mezítláb” megy, patája hamarosan tönkremegy. Füves pusztaságon a lópata nem torzul, nem kopik (az észak-amerikai indiánok például nem patkolták lovaikat), de köves, épített úton a pata töredezik, kopik, ha patkó nem védi. Patkót csak akkor lehetett felverni, amikor a rúdvas készítését már ismerték. Mielőtt az ember lóra ült, nagy utakat járt be gyalog. Az obszidiánt, rezet, vasat, sót szállító ember olyan távolságokra elgyalogolt, ahova ma is sokáig tart az út. Dél-Amerikában az inka idők előtti korban hosszú hegyi ösvények kígyóztak a hegyeken át, később az inkák népe épített az égigérő csúcsok között kőutakat, amelyeken gyalogforgalom zajlott és futárpostát szállítottak. A terhet háton, homlokon átvetett hevederrel tartva vitték, vagy két személy vállon átvetett rúdon cipelte. Nagyon nehéz, szabdalt terepen egészen nagy terheket szállítanak ma is gyalogszerrel. Gépeket, tehergépkocsikat rudakkal 80—100 ember emel és szállít. A szánt valószínűleg előbb „feltalálták”, mint a kereket. Arktikus vidékeken ez természetes, de meleg vagy mérsékeltövi országokban csak azzal magyarázhatjuk, hogy a kerék mint az emberiség egyik legnagyobb találmánya még ismeretlen volt. Egyes esetekben a szán ma is alkalmasabb a kocsinál. Madeira fővárosában kétökölnyi kövekkel rakták ki az utcákat. A kerekes jármű kegyetlenül rázna, azért szánokon közlekednek. A szántalpakon a fővárost látogató idegenek karosszékben ülnek, miközben a szán a meredek utcákon sebesen csúszik lefelé. Magas északon, amikor a tundra felenged, feneketlen sártenger borítja a tájat. 3 Korok, gépek, feltalálók ^ 'З
