Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A gőz korszaka
Poizunov kéthengeres atmoszferikus gőzgépe egy ipari kémet, aki azután a rajzokat meg is szerezte. A rajzgyűjtemény a charlottenburgi műegyetem könyvtárában a második világháború bombazáporában elégett. Mikrofilmfelvételen azonban a rajzok megmaradtak. Ezek és a magyarországi rajzok alapján a miskolci műegyetem hallgatói elkészítik egy Newcomen-gép modelljét. A korai gőzgépeket „vasangyalnak” nevezték, angyalnak, aki megmenti a bányát az elfulladástól. Voltak, akik ördögnek mondták, mert a vízhúzó gépeket hajtó lovak és emberek munkáját vette el. A Newcomen-gépek egyik igen érdekes és eredeti változatát az orosz Isak Ivanovics Poizunov (1728—1776) építette meg. Gépén a Newcomen-féle himba helyett nagy tárcsák dolgoztak; két hengert alkalmazott, ezek felváltva működtek. Sok küzdelem után elkészült a gőzgép, de Poizunov ellenségei a tervet elgáncsolták, vissza kellett térni a több szakértő által helyesebbnek talált nehézkes himbához. Sajnos, Poizunov már nem érte meg gépe megindulását, s így amikor az üzemben hibák jelentkeztek, javítás helyett inkább az egészet leállították. Pedig Poizunov gépe azért is nevezetes, mert nem szivattyút hajtott, mint minden más korabeli 265
