Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Megjelennek a fémek
szerszám- és fegyveranyaga volt, az arany pedig különleges becsben állott. A fáraók kincstáraiban rengeteg arany halmozódott fel. Tut-ank-amon, fiatalon elhunyt, egyáltalán nem nagy fáraó sírjában pl. fantasztikus mennyiségű aranyat találtak. Mennyit temethettek el a nagy Ramszesszel? Az ősegyiptomi nyelvben „nub” aranyat jelentett, nem lehetetlen, hogy Nubia neve az aranyra emlékeztet. Az ókori Egyiptomban oly sok arany volt, írja Hérodotosz görög történetíró, hogy a királyi foglyokat aranybilinccsel, aranylánccal kötözték meg, ami ugyan alighanem irodalmi nagyotmondás, mert ilyen bilincset vagy láncot egyetlenegyet sem találtak. Az egyiptomiak ismerték az aranyfüstöt. Bőrön, bőrkalapáccsal elképesztően vékony lapokká verték ki az aranyat. I. e. 2500 körül az egyiptomi aranyművesek ezredmilliméter vastagságú aranyfüstöt készítettek, ami a fémtárgyakra ragasztóanyag nélkül rátapadt. A vékony aranylemezt nemcsak fémtárgyak bevonására és ékszerkészítésre használták, hanem gyógyítottak is vele. Az aranyat a távoli Amerikában is ismerték és felhasználták. A columbiai egyetem gyűjteményében levő régi azték koponyában tömött és aranykoronával borított fogak láthatók. Réz- és bronzkultúra A tűz mellett melegedő kőkori embernek bizonyára feltűnt, hogy bizonyos zöldszínű kő (a malachit) a tűzben sűrűn folyó anyagot izzad ki, ami hidegben megszilárdul, kemény, de kalapálható és hajlítható lesz. Ez az anyag a réz. Spanyolország, Anglia területén, a Balkán hegyeiben termésrezet is találtak. A réz tiszta fém, a bronz ötvözet; mégis valószínűbbnek látszik, hogy az ember a bronzot előbb megismerte, mint a rezet. Antimonnal, ólommal, cinkkel „szenynyezett” réz könyebben olvad, formálhatóbb, a belőle készült tárgyak keményebbek. Teljesen tiszta, szennyezésmentes rezet csak a legújabb idők elektrolitikus eljárásával lehet készíteni, de a különféle fémekkel kevert rezet már a régiek is használták. Mezopotámiai ásatások során i. e. 4000-ből való rézdrótot, rézlemezt találtak. Ismerték tehát a puha réz feldolgozásának célszerű módját. A drót kalapálással készült, a mechanikus dróthúzást és lemezhengerlést csak a középkorban találták fel. Bronzkori lelőhelyek a világ minden részén megtalálhatók. A magyar medencében is sok, érdekes bronzlelet került elő. Velemszentvid — Vas megye — bronzkori öntőműhelye világhírű. Kemencéket, öntőformákat, kész tárgyakat találtak a bronzkori „gyár” telepén, s hogy teljes legyen a lelet, nagy halom „selejt” is előkerült. Rosszul öntött tört, csonka sarlók és más szerszámok halmazát ásták ki. Ezek újbóli feldolgozásra vártak, de ki tudja milyen katasztrófa vetett véget a 23
