Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

Fizikusok - feltalálók

alapjául szolgálnak. A háromszögek csúcspontjait egyes feltűnő tereptárgyak— templomtorony, szélmalom, híd, vagy gerendaállvány stb. képezik — s ezek műszerrel történő megirányzásából és egyetlen alapvonal — bázis — közvetlen megméréséből áll a háromszögelés. Snellius 1615-ben Alkmar és Bergen-op- Zoom között háromszögeléssel megmérte a távolságot, s művéről Eratoszthenes Batavus — a holland Eratoszthenész — című könyvet adott ki, 1617-ben.

Később kiderült, hogy a terepen mért háromszög belső szögeinek összege több mint 180°. Snellius ezt hibás mérésnek tulajdonította. Pedig jól mért, csak nem gondolt rá, hogy a Föld felülete gömbfelület, tehát a háromszögek voltaképpen gömbháromszögek. A gömbháromszög belső szögeinek összege 180° +

„gömbi felesleg”.

A földmérőműszerek készítése iparrá fejlődött. Ennek az iparnak egyik úttörője az idősebb Christoph Schissler volt, akinél császárok, hercegek rendeltek műszereket, s ő pazar szépséggel készítette el azokat. Az ifjabb Christoph Schissler Ágoston szász választófejedelem drezdai udvarában dolgozott, és nagy része volt a szászországi műszerkészítés művészetének felvirágoztatásában.

A drezdai gyűjteményben levő szép műszer kb. irodai írógépnek megfelelő nagyságú. Az útmérés céljára készült kocsi kerekével kapcsolták, s minden kerékfordulatkor az egyik mutató egy fokkal elmozdult. A műszer számlapján levő mutatók feljegyezték a megtett út hosszát. A térképész iránytűvel a kezében figyelte az út hajlatait és így az út képét, irány és mérethűen le tudta rajzolni. A kor ízlésének megfelelően a műszer díszítésekkel borított, egyébként oly szép, hogy valószínűleg csak mintapéldány volt, a fejedelem gyűjteménye számára, földmérők részére egyszerűbb készült. A készülék 15 000 mérföldig tudott mérni, akkor újra visszaállt a 0 pontra.

Christoph Schissler legérdekesebb műszere a „Quadratum geometricum” nevű földmérő műszer volt. Drezdában, Oxfordban, Firenzében őriznek 1—1 darabot. A négyzet alakú készülék peremén domborművek mutatják be a műszer használatát. Tornyok magasságát, völgyek, árkok szélességét stb. lehetett vele mérni.

175