Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fizikusok - feltalálók
ráspontjáig saját térfogatának 80/100 részével változik meg, ennek töredéke lesz tehát egy fok. Anders Celsius (1701—1744) svéd fizikus és csillagász higanyhőmérőt ajánlott, melyen a tiszta víz fagyáspontját 100, a forráspontját 0 fok jelezte. Az ő hőmérőbeosztása „centigrád”, később Celsius-fok nevet kapta. Később Jean Pierre Christian és Strömer fizikusok ajánlatára megfordították a skálát, a víz fagyáspontját jelölték 0, forráspontját 100 fokkal. Hogy milyen bizonytalanság uralkodott a hőmérő osztályzatának beosztása terén, mutatja, hogy pl. Jan Hendrik van Swinden holland fizikus 1778-ig hetven különféle rendszerű hőmérőről tudott, amit hatvan feltaláló készített. Bréguet francia órás több más kortársával egyidejűleg fémhőmérőt állított össze olyképpen, hogy két különböző fémből készült rugalmas szalagot összeforrasztott. Az egyenlőtlen hőtágulás következtében a két szalag elgörbült, a görbülés mértékét mutató jelezte. A fémhőmérőkkel magasabb hőfokokat lehet mérni, mint a higanyos eszközökkel. Hideg országokban alkohol hőmérőt használnak, mert a higany —39 °C-on megfagy. A „pirométerek” izzó vastömbök, fémfürdők stb. hőmérsékletét mutatják. Az egyik fajta műszerben például platinaszálat lehet elektromos úton izzítani. Amikor a platinaszál színe megfelel az izzó vastömb színének, hőmérsékletük is azonos, így — távcsővel — távolról meg lehet mérni a kovácsolásra kerülő darabok hőfokát, kemencék belsejének hőmérsékletét stb. Tudományos mérésekre ma a Kelvin-fokot használják. E rendszer kiinduló pontja az abszolút 0 fok (—273,2 °C). A tudósok beszélgetnek A régi korok kutatója egyedül dolgozott. Eredményeit tanítványaival közölte, ha voltak ilyenek, könyvet írt, és ha a kézzel írott könyv nem pusztult el, mi is megtudhatjuk, mivel foglalkozott. Esetleg későbbi írók idézeteiből, méltatásaiból tájékozódhatunk az elveszett művekről. Az újkor eleji tudós levelezett. Postakocsikon, vándor szerzetesek tarisznyájában, fuvarosok ülésládájában utaztak a tudományos levelek. Megtörtént, hogy a levelek elvesztek, a fuvarost kirabolták, a postaállomás vagy kolostor leégett stb. Mátyás király politikai leveleit több futárral küldte, mindegyik azonos levelet vitt, hogy legalább egy megérkezzék. Mondani sem kell, hogy a levelek lassan és drágán utaztak, pedig a városok számos helyen postaszolgálatot tartottak. Például a Nürnberg és Velence közötti rendszeres postajárat időjárástól függően 6—14 nap alatt tette meg az utat. Genovából Brüggébe 25 napra volt szükség, ugyanannyira, mint Firenzéből Londonba. Antwerpenből Danzigba 24—25 napig utazott a levél, még tovább tartott, míg Amszterdamból Lisszabonba érkezett. Ehhez két hónapig kellett utaznia. Ilyen 170
