Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Művész mérnökök
Az ejtőernyő egyik feltalálója és a korszerű szélturbinák első alkotója Faustus Verandus (1551—1617) dalmát származású esztergomi érsek, királyi helytartó. Kora nagy polihisztora volt, nyelvtudós, politikus egy személyben. Pozsonyban és Padovában tanult, korának gépészeti, műszaki feladatait jól ismerte. II. Ferdinánd szolgálatában állott, Magyarországon Verancsics néven ismerték. 1616-ban Velencében kiadott könyvében találjuk a függőleges tengelyű szélturbina tervét, ami azért érdekes, mert az ilyen szélerőgépet nem kellett a változó szélirányhoz állítani, mint a korabeli szélmalmok vitorláit. Tervezett lánchidat, vasból való rácsos tartót is. A XVII. századból ismerünk gőzturbina-tervet is. Már Hérónt is foglalkoztatta a reaktív gőzturbina, de mint megvalósítható elképzelés a Giovanni Branca olasz építész 1629-ben Rómában kiadott könyvében jelent meg. A szerző gőzturbináját cséplőgép, szivattyú, malom, emelőgépek, kocsik, cölöpözők, fonógépek stb. meghajtására ajánlotta. Branca életrajzi adatai ez idő szerint nem ismeretesek. A XVII. században meginduló technikai irodalom bő termése mutatja, hogy a harmincéves háború után milyen lendülettel indult meg az építkezés, milyen kedvvel láttak munkához a három évtizedes pusztulás után. A technikai könyveket gyönyörű fametszetekkel adták ki. Dürer idejéig a miniatúrákkal szemben a fametszetet nem tartották teljes értékű művészi munkának. Dürer Miksa császár idejében nagy munka illusztrálására kapott megbízást. A császár a Diadalmenet c. könyvvel akart magának örök emléket állítani, és ennek a három év alatt készült könyvnek százharmincöt remek fametszetéhez Dürer 24-et sajátkezűleg metszett ki. A Diadalszekér c. sorozat teljesen Dürer munkája, nyolc nyomódúccal készült. A grafikailag csodálatosan szép képeken érdekes betűkkel írt szöveg dicsőíti a császárt. Amilyen ellenszenves az egész munka alapgondolata, olyan nagy művészettel készült. A képeken kocsit is látunk, nem lovak vontatják, hanem emberek, rudakkal, forgattyúkat hajtva viszik előre. Az óriási, nehéz, diszekkel zsúfolásig megrakott szekér azonban a két díszbe öltözött katona izomerejétől aligha mozdult volna meg. Technikai furcsaságok A középkori és reneszánsz ember gondolatvilága számunkra sokszor alig érthető. Sok csodálatosan szép és nagyszerű alkotással egyidejűleg sok bolond cselekedet is jellemzi ezt a kort. A firenzei San Marco dominikánus kolostor harangját Savonarola 1498. április 8-án meghúzatta. A firenzeiek már unták Savonarola dörgedelmeit, pokollal fenyegető prédikációit, ezért megrohanták a kolostort s haragjuk elsősorban a harang felé fordult. A városi tanács a „La Biagnola” harangot június 29-én száműzetésre ítélte. A harangot levették a toronyból, szamárfogaton végighurcolták a városon, mialatt a hóhér megvesszőzte. Tizenegy évig hevert a szép harang, amikor újból visszahelyezték a toronyba. A gépeket, készülékeket az ókorban alig díszítették. Eszükbe sem jutott szerszá-124
