Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Művész mérnökök
MŰVÉSZ MÉRNÖKÖK 1963. évben a párizsi Louvre-ból óceánon túlra indult a reneszánsz nagy művészének, Leonardo da Vincinek világhírű képe, a Mona Lisa. A régi szépasszony festményen megörökített mosolyán évszázadok óta írók, költők, tudósok, műtörténészek töprengenek. Mit jelenthet a titokzatos mosoly? Senki sem sejti... Mi sem tudjuk, s nem is próbáljuk megfejteni. A mi pillanatnyi témánk szempontjából érdekes az, hogy a világ e talán leghíresebb festményének alkotója önmagát nem művésznek, hanem mérnöknek, pontosabban hadimérnöknek vallotta. Leonardo a színes, mozgalmas reneszánsz idők egyik legjellegzetesebb képviselője. Korát, a reneszánszt nem lehet élesen körülhatárolni. Az ún. itáliai reneszánszt általában 1400—1600 között szokták számítani, míg Franciaországban az 1500—1600-as éveket. A reneszánsz hazája Itália; a korai reneszánsz központja Firenze volt, időszakát 1420—1500 között szabják meg. A reneszánsz fénykorában már Róma a központ, időtartamát 1500-tól 1540-ig számítják, majd ettől kezdve 1600-ig a késői reneszánsz ideje következik, amely már a barokkba nyúlik át. A reneszánsz nemcsak művészettörténeti és politikai szempontból érdekes, hanem technikatörténetileg is fontos korszak, melyben nagy technikai alkotások és technikai gondolatok születtek. A kor Európája számtalan kis államra, hercegségre, királyságra oszlott; a régi római központi hatalom helyébe királyok, hercegek, főpapok, pápák léptek. Ezek az előkelőségek saját hatalmuk kifejezésére, megerősítésére, fényük növelésére mérnököknek, művészeknek nagy megbízásokat adtak. Az alkotók a hatalom és a fény növelése érdekében dolgoztak, a termelés, az életszínvonal, a tömegek jóléte nagyon sokadrangú kérdés maradt. A termelést a parasztság, polgárság végezte, a művészek, mérnökök erődöket, csatornákat, arzenálokat, templomokat építettek, freskókat festettek, szobrokat faragtak, ágyút harangot és szobrot öntöttek. A műhelyekben páncélokat kovácsoltak, kardokat köszörültek, gályákat szereltek fel. A nagy műszaki feladatok, mint a kupolák építése, zsilipek alapozása, paloták tervezése egész embert, egy személyben művészt és mérnököt kívánt. A kor tudósai, mérnökei, művészei, nagyurai gyakran polihisztorok, a tudomány és művészet egészét kívánják látni. A mérnökök verseket olvasnak — és írnak, a festők kupolákat terveznek és építenek, a hadmérnökök anatómiával foglalkoznak, 8 Korok, gépek, f eltalálok 113
