Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fények a sötétség századaiban
tóttá be. A kört körzővel 6 egyenlő részre osztotta — a sugár a kör kerületére éppen hatszor mérhető —, és az így kapott 1/6 részt újból egyenként 3 részre osztotta. A kapott 1/18 részt 4 részre osztva a körkerület 1/72 részét kapta. A kör 1/72 részét „levonta” az egész körkerületből, és a megmaradt 71/72 részt újból 72 részre osztotta, ami az egész kör kerületének jó közelítéssel az 1/73 része, amit öt részre osztva az egész kör 1/365 részét kapta. A Dondi-féle óra öröknaptára azért érdekes, mert a századokon át húzódó naptárproblémát (a keresztény ünnepek helyét az esztendőben) szinte kifogástalanul megoldotta, jobban, mint az utána következő 400 éven át bárki. A bolygók mozgását külön számlap mutatta, ezeket oválisra készítette, látszólag szabálytalanul osztott fogakkal. Ezeket a fogaskerekeket egy körpályán mozgó fogaskerék hajtotta meg, tehát voltaképpen „bolygókerekek” voltak. Művelődéstörténeti szempontból is nevezetes Dondi órája. Leonardo da Vinci Párizsban őrzött rajzai között óra-tervek is találhatók. Közülük az egyik 1500—- 1505 között készült, amikor Leonardo Milánóból Firenzébe utazott. Leonardo rajza a bolygómozgást bemutató bolygókerekek és fogkoszorúk helyzetét ábrázolja. Három fogkoszorút és bolygókerékpárt látunk, Venus „Sole” megjelölésekkel. Akkor még úgy tudták, a Nap is a Föld körül kering. Leonardo rajza megfelel Dondi leírásának, és kétségtelenül a bolygómozgások mechanizmusát ábrázolja; a csillagászati adatokat hét számlap mutatta. Dondi leírása nem annyira részletes, mint Leonardo rajza, biztosra lehet venni, hogy a nagy művész a helyszínen vázolta le a szerkezetet. Más érdekesség is fűződik Dondi órájához. Dondi az órát Milánó grófjának adta el, aki azután Paviában, kastélyában állíttatta fel. 1440-ben egy Franciaországból odavetődött órás kijavította. Ez a hír mindenesetre azt igazolja, hogy a XV. század köze- Leonardo rajza Dondi órájáról pén az órásmesterség már kialakult foglalkozásnak számított. Érdekességként jegyezzük meg azt is, hogy Dondi eredetileg orvos volt, és a nevezetes óraműről a „Dall’Orologio” melléknevet kapta. Mesterműve oly híres volt, hogy 1463- ban Regiomontanus is sokat tanulmányozta, s állítólag Savonarola is megnézte. V. Károly spanyol király 1529-ben Bolognába utazva Paviába is ellátogatott. Károly kedvelte a mechanizmusokat, azért sokáig tanulmányozta az akkor már megrokkant szerkezetet. A híres-nevezetes órát egy cremonai órás, Giovanni Gianello újból kijavította, és közmegelégedésre megindította. Az ügyes mestert V. Károly nagyon megkedvelte, és magával vitte Spanyolországba. Vele, mint Juanelo Turrianóval, a spa-107
