Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
sett, két szőlőfürt 1684-es címeres pecsétjén is.) 1876-ban Heves vármegye változatlanul átvette és tovább használta a polgári közigazgatás kialakításakor feloszlatott Heves és Külső-Szolnok vármegye címerét. 1786-ban II. József rövid időre felfüggesztette a vármegyék címerhasználatát, s elrendelte, hogy pecsétjeiken Magyarország címerét tüntessék fel az illető vármegye nevét tartalmazó körirattal. A cimereket királyi oklevélbe volt szokás foglalni, s ebben a formában az uralkodó adományozta őket. Ezt annyira komolyan vették, hogy a vármegye pecsétjén, címerében teendő legkisebb változtatást (pl. latin helyett magyar körirat, évszámcsere) is királyi adománylevélbe foglaltatták. A kiegyezést követően, a polgári korszak követelményeinek megfelelően, több megyeösszevonásra került sor. Az így kialakult új törvényhatóságok címereinek a megalkotásához több esetben szakvéleményt adott a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága. Hazánk szocialista átalakulása során 1949-ben belügyminiszteri rendelet törölte el a törvényhatóságok, megyei városok és községek pecsétjein használt jelvényeket, címereket. Indoklása szerint ezek rajzai sok esetben a régi, feudális rendszert tükrözték, s így államhatalmunk jellegével összeférhetetlenné váltak. 1949 óta - más szervekhez hasonlóan - a megyék is az államcímert használják pecsétjeiken. Érdekes jelenség, hogy míg városaink az elmúlt másfél évtizedben sorra használatba vették, illetve megújították címereiket, a megyék részéről alig van érdeklődés irántuk. Városi és községi heraldikánk Hazai kommunális heraldikánk gyökerei két jelentős városunk, Esztergom és Buda XIII. századi címeres pecsétjeihez nyúlnak vissza. Az esztergomi latinok pecsétjének a nyomója is ránk maradt. Ez egyik oldalán palotát és tornyos falrészletet ábrázol (77. ábra), a másik oldalán kilencszer vágott pajzs látható (78. ábra). Első ismert lenyomata 1265-ből származik. Rokonítható e pecsétábrával Buda nagypecsétjének 1292. évi példánya, amelynek egyik oldalán háromtornyú vár (79. ábra), másikon hétszer vágott pajzsmező figyelhető meg. Körülötte mindkét oldalon térkitöltő díszítésként szőlőleveles indák 94
