Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

lyeket (káptalanokat, konventeket). így nagyon sokan pecsétet sem vésettek. Azok pedig, akiknek volt pecsétjük, sokszor megelégedtek valamilyen nem címeres ábrázolás rávésésével, amint városaink is igen gyakran címerpajzs nélkül helyezték pecsétjükre védőszentjük vagy városfaluk képét.

A XV. század elején a magyar nemesség az addiginál sokkal nagyobb mértékben kapcsolódott be az európai „nagypolitikába”. Zsigmond magyar királyt 1410-ben német királlyá választották, s az ambiciózus uralkodó célul tűzte ki a német-római császári cím megszerzését (1433-ban sikerült is elérnie). Az európai politika színterére kilépő uralkodót jó néhány magyar nemes is elkísérte külföldi útjaira. Bejárták Németországot, s amikor Zsigmond közvetíteni akart a francia és az angol uralkodó közt folyó százéves háborúban, beutazták Franciaország nagy részét is. Az egyházszakadás megszüntetése céljából összehívott konstanzi zsinaton is számos magyar jelent meg. A következő huszita háborúkban ismét ott látjuk Zsigmondot, aki a különböző nemzetiségű lovagseregek élén ismételten megkísérelte Csehország elfoglalását. A királyuk kísére65