Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
II. rész A magyarországi címerhasználat története A címerek elterjedése Magyarországon Amint láthattuk, Nyugat-Európában a XII. század első felében jelentek meg a címerek. Hazánk sem maradt el sokáig Franciaország és Anglia mögött. A lovagi tornák előtörténeteként felfogható harci játékok már a címerek megjelenése előtti időben megjelentek őseinknél. Egy orosz évkönyvben olvasható bejegyzés szerint 1151-ben, amikor Izjaszlav Msztiszlavics volhiniai fejedelem győzedelmesen bevonult Kijevbe, lakomát adott az ottani lakosok, valamint orosz és magyar szövetségesei tiszteletére. A magyarok ekkor harci játékot rendeztek, amellyel kivívták a kijevi nézők tetszését. A XII. század közepének bizánci háborúi idején a magyar seregben már harcoltak nehézfegyverzetű katonák. Ez a tény indokolttá tette, hogy a felismerést lehetővé tevő jelvényeket alkalmaztak a harc során. S valóban, nem sokkal később, 1190 táján Magyarországon is találkozunk már címerpajzsba foglalt jelvénnyel, ami azt jelzi, hogy a korabeli magyar uralkodóosztály előkelő rétege kész volt az új jelrendszer használatba vételére. Legkorábbi címeres jelvényeink az uralkodó, illetve családja pajzsain jelentek meg. Ezután került sor az egyes országos méltóságviselők főként szintén a királyi jelvényt ábrázoló - címereinek a megjelenésére, illetve más típusú jelvények pajzsra emelésére. S itt mindjárt egy fontos terminológiai problémával kell szembenéznünk. Amint láttuk, a pajzsra helyezett jelvényt csak akkor szokás címernek tekinteni, ha örökölhető, illetve tartósan használják, vagy legalábbis a tartós használat 59
