Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

sokszor elemi hibák, amelyeket a címerdivatot utánozni kívánó, de a címerek történetét, szer­kesztésük szabályait megismerni rest művészek elkövetnek. Amint államcimerünk történetének a bemutatásánál láttuk, a vörössel és ezüsttel többször vágott mező a XIII. században jelent meg Árpád-házi királyaink pajzsán. A kedvelt népszerűsítő folyóiratunk hasábjain a Hadsereg terepasztalon című cikkben nemrég bemutatott XI. századi lovas és gyalogos katonák mégis vörös-ezüst vágásos címerpajzsokat viselnek már két évszázaddal korábban. De mások is el­követték ugyanezt a hibát. A Magyar Posta Székesfehérvár 972 bélyegsorának 60, 80 filléres, valamint 1,20 forintos bélyegein szintén szerepel­teti a vörös és az ezüst vágásokat, amelyek hol az ezredforduló kora katonáinak a pajzsán, hol uralkodójuk címerén jelennek meg. Hasonló hibába esik ismert történeti regényírónk is, aki 1974-ben publikált kötetében az 1046-os év eseményeinek az előadása során hősét, Ernyét például „cí­merekkel és zászlókkal ékes lovagterembe” vezetteti be. Ezt követően egy „keresztben nyolc sávval” kivésett pajzs ábrájú pecsétet ír le, amelyről azt állítja, hogy „nem volt olyan va­lamirevaló lélek széles ez országban, aki ne tudná, hogy ez az Árpád-család címere”. A történelmi regényírók elé példaként még most, évszázadnyi távolból is Arany Jánost lehet állítani, aki az önmagával szemben támasztott epikai hitel követelmé­nyét annyira komolyan vette, hogy a Toldi szerelme megírása­kor a szakirodalom alapján gondosan felkutatta az I. Lajos korabeli magyar főurak cimereit, s a Toldiana kéziratcsomó­ban ma is számos saját kezű címerrajzát őrzi a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára. Ha mindezekhez hozzávesszük a már az előbb bemutatott antiheraldikus városcímereket, egyértelművé válik, hogy a jó heraldikai ízlés meghonosítása terén még jócskán van tenniva­ló. Ezekhez kíván e könyvecske a címerhasználat szabályai­nak az összefoglalásával és a magyar címertörténet rövid be­mutatásával segítséget adni. Ne feledjük, a címerek ábrázolá­sa sehol sem kötelező, számos más díszítőelem, motívum al­kalmazható helyettük. De ha címert használunk, tartsuk be a heraldika szabályait! 100. ábra

Next

/
Thumbnails
Contents