Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

szerszámok (ács tisztítófejsze, ácsszekerce, ács kötőfejsze és ácsderékszög) láthatók. A pajzsot jobbról-balról koszorúszemen elhelyezett két zöld babérág keretezi. Pajzstartók: jobbról-balról egy-egy ágaskodó oroszlán (a céhcímerek igen gyakori pajzstartói). A pajzs felső szélének közepén három rövidebb és négy hosszabb ágú, tetején keresztes korona nyugszik. A pajzs alatti, vízszintes, szürke szalagon (mintegy devise-ként) alkalmazott felirat (rövidítve) a céh nevét és a címeres jelvény készítésének az évszámát tünteti fel (93. ábra).

Hazánk polgári átalakulását követően a céhek megszüntetésére is sor került. 1872-ben ipartársulatokat, majd ipartestületeket szerveztek helyettük. Jelvényeik azonban - főleg a kisebb településeken - erősen hatottak az új szervezetek jelvényeire is, s így továbbélésük - többé-kevésbé módosított formában - több esetben a XX. századig nyomon követhető.

Nemesi heraldika

Amint a címerek magyarországi elterjedését vizsgáló fejezetben már volt róla szó, a magyar uralkodóosztály egyes képviselői igen hamar kezdtek pajzsra helyezett jelvényeket használni. Az ország vezető méltóságviselői előszeretettel használták pecsétjükön az uralkodó címerét: Pat nádornak 1213-ból

110