Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
A papírkészítés művészete napjainkban
csupán önmagában ezt a számot (esetünkben 50-es lemez) használják. A számozás kapcsán már megemlítettük, hogy az egy meghatározott ívméretre vonatkozik. Az ívméretek nemzetközileg egységes, szabványos méretsorok. Legelterjedtebb az „A” és a „B” alak. Méreteik mm-ben a következők: A/О 841 x1189 B/0 1000x1414 А/l 594 X 841 В/l 707x1000 А/2 420 х 594 В/2 500 X 707 А/3 297 X 420 В/3 353 X 500 А/4 210 X 297 В/4 250 х 353 А/5 148 X 210 В/5 176 х 250 А/6 105 X 148 В/6 125 X 176 Ha a 0 jelű ív sarkába sorban egymásra helyezzük az 1, a 2, a 3 és a többi számjelű ívet, akkor láthatjuk, hogy mértanilag hasonló téglalapok sorozatát alkotják. A papíralakok számjele egyébként azt is megmutatja, hogy a kiindulási, 0 jelű ívet hányszor kell hosszabbik oldala mentén félbehajtani, és az így kapott ívet ismét hosszában felezni, hogy a vizsgált mérethez jussunk. Az általánosan használt A/4 papíralakot tehát az A/0 ív négyszeri összehajtása után kapjuk meg. A kartonok és lemezek számozásánál 700 X 1000 mm-es ívekről beszéltünk. Ez a BB/0 alak, a BB-sorozat alapmérete. A papírívek sorozata
