Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
A papírkészítés művészete napjainkban
A papírgyártás folyamatábrája: a — anyagelőkészítés; 1 — alapanyag; 2 — víz; 3 — segédanyag; 4 — anyagfeloldó; 5 — keverőkád; 6 — őrlő; 7 — szivattyú; 8 — tisztító; 9 — osztályozó; b — papírgyártás: 10 — felfutószekrény; 11 — szitaszakasz; 12 — présszakasz; 13 — szárítószakasz; — 14 enyvezőprés; 15 — utószárítás; 16 — gépsimító; 17 — feltekercselő 200—1000 m/perc sebességgel halad előre, miközben keresztirányban ide-oda mozog, percenként legalább 150- szer. A rázás hatására a rostok összekuszálódnak, a víz a szitalyukakon elfolyik, és a szitán kialakul a nedves papírlap. A víz eltávolítását a szita alatt forgó kis átmérőjű, szabadon futó hengerek (amelyek forgásukkal enyhe vákuumot is létrehoznak) és a szita alatt elhelyezett vákuumkamrák szívóhatása is elősegíti. (A szita teljes hossza 15—30 m, anyaga fém vagy műanyag.) A szitaszakasz végén a papírlap a szitaprésen halad keresztül, amelynek alsó, rézzel bevont hengere a szitát hajtja, felső hengerén pedig vastag nemez van. A szitaszakaszt elhagyva a papír mintegy 15—20% szárazanyag-tartalmú. A nedves papírpályából a maradék vizet már csak kevésbé 86