Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)

A papírkészítés művészete napjainkban

A fenyőfélék nagy mennyiségben fordulnak elő Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi részén, valamint Dél-Amerika déli vidékein. A fenyőben szegény országoknak — így hazánknak is — más fafajtákat kellett keresniük, amelyeket a papíriparban felhasználhattak. A lombosfák közül a rostméretek és rostösszetétel, a lignintartalom, valamint a feldolgozhatóság szempontjából a gyorsan növő és ma már mesterségesen termesztett nyárfafélék a legmegfelelőbbek cellulóz- és facsiszolatgyártás céljára, ezért a papíripar számára a fenyőfélék mellett a fő nyersanyagforrás a különböző nyárfafélék családja.

Kanadai nyár (Populus canadensis)

Észak-Amerika és Közép-Európa árterein honos, elsősorban nedves, homokos talajt kedvelő, gyorsan növő fafajta. A legértékesebb nyárfafélék egyike, mivel belőle készül a legfehérebb lombosfacsiszolat. Mesterséges telepítésre és termesztésre kiválóan alkalmas.

Rezgő nyár (Populus tremula)

Közép-Európa jellegzetes fája, bár máshol is előfordul. Igénytelen, homokos vagy szikes talajon is megél. 18 m magasra nő meg. Kérge világos színű, levelei tojásdadok, hamvaszöldek. A kanadai nyár után a legkeresettebb papíripari felhasználású lombosfa.

Nyírfa (Betula pendula)

Európa és Ázsia elterjedt lombosfája. Lecsüngő ágú, levelei tojásdadok, fűrészes vagy fogas szélűek. Fehér színű kérgéről közismert és közkedvelt (a népdalokban is gyakran megénekelt) fa. A különböző éghajlati és talajviszonyokhoz jól alkalmazkodik. Papíriparban való felhasználhatósága jobb a nyárfáénál is.

Természetesen más fafajtákat is felhasználnak cellulózgyártásra. A nálunk honos bükköt és gyertyánt ugyanúgy,

77