Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
A papír meghódítja a világot
ipar gyakorlásához — felsőbb engedélyt kellett kérni. így történt ez Szeben város papírgyártó műhelyének alapításakor is, amelyről így rendelkezett Gyulafehérváron, 1573. március 12-én Báthory István: „Mi, Somlyói Báthory István erdélyi vajda és a székelyek ispánja stb. Emlékezetül adjuk, jelen oklevél tartalmával jelezvén, mindenkinek, akit illet, hogy mivel a közösségben a legmagasabb méltóság csúcsára emelt, s az azt kormányzó jó és igen buzgó tisztségviselők feladatához legméltóbb és leginkább illő dolognak tartjuk elméjüket minden buzgalommal és igyekezettel arra irányítani, hogy a köz ügyét a magánosé felett állónak tekintsék, s inkább a társadalom közös szükségleteiről gondoskodjanak, mint a magukéiról, hogy így a szegény köznép helyzetén az oly sok és majdnem tűrhetetlen terhek viselésében a köz javának előmozdítása könnyítsen, ezért mi is, Szeben város kiváló, okos és körültekintő, Miles Simon nevű polgármesterének, Hegwygh Ágoston nevű királybírájának és esküdt polgárainak alázatos kérésére és kérelmére, kegyesen beleegyeztünk és megengedtük, hogy ugyanannak a városnak a területén, és ugyanannak az előbb mondott Szeben városnak, széknek és tartozékainak határain belül, ahol éppen jobbnak látják, papírgyártó műhelyt építsenek és állítsanak fel, ott papírt gyártsanak, azt Erdély egész területén forgalomba hozzák, árusítsák, és [a] város közszükségleteire fordítsák, ezt megtehessék, s joguk legyen hozzá. S ugyanannak a városnak a polgárai közül senki ne merjen és ne merészeljen ennek a műhelynek a kárára és rovására a város, a szék és tartozékainak határán belül magán célra másikat felállítani. Engedélyezzük és megengedjük, oklevelünk erejével és tanúságával biztosítván a mondott Szeben város polgármesterét, királybíróját és esküdtjeit erről a csorbíthatatlan, kedvező beleegyezésünkről.”* A mohácsi csatát követő 150 éves török uralom időszakában a három részre szakadt Magyarországon az ipar gyakorlatilag nem fejlődött. * A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében I. Az államalapítástól 1849-ig. Gondolat, 1963. 40
