Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
Együtt a holnapért
dákat, mozikat, áruházakat, vendéglőket is építenek. Az ellátást húsipari üzem, tejüzem, kenyérgyár, valamint gőz- és hőerőmű biztosítja. A munkák 1973-ban kezdődtek meg a vasút és az autóutak építésével, a tereprendezéssel, az ipari vízgyűjtő létesítésével és az építőmunkások lakóházainak felépítésével. Az első 250 000 t/év kapacitású technológiai vonalat a terv szerint 1979—1980-ban helyezik üzembe. A faipari komplexum teljes felépítésének befejezése a 80-as évek első felében várható. Az Uszty-Ilimszk-i vízi erőmű és fafeldolgozó kombinát üzembe helyezése az első szakasza annak a folyamatnak, amely a nyersanyagban és energiában gazdag terület természeti kincseinek kiaknázására irányul. A hat szocialista ország szerződése értelmében a Szovjetunió vállalta a tervezési és építkezési munkát, biztosítja a cellulózgyár üzemeltetésének feltételeit, beleértve a cellulóztermeléshez szükséges nyersanyagellátást is. A többi részt vevő ország gépek és berendezések, építőipari szerkezetek és más anyagok szállításával, továbbá egyéb műszaki szolgáltatásokkal járul hozzá a beruházáshoz. A szerződő felek közül a Szovjetuniót kivéve egyik sem tekinthető fenyőfában gazdag országnak, tehát e kölcsönös előnyökön alapuló megoldás valamennyiük együttes érdeke volt. A magyar ipar egyre növekvő mértékű papírtermeléséhez is mind több hosszú rostú nyersanyagra van szükség, amit hazai források hiányában csak importból tudunk fedezni. Az üzem létesítésében való részvétel tehát számunkra is alapvető népgazdasági érdek. Az üzembe helyezéssel egyidejűleg megkezdődnek a szocialista országokba irányuló cellulózszállítások, és hazánk a teljes felfutás utáni évi 39 000 t író-, nyomó- és csomagoló-, valamint műszaki papírok előállítására egyaránt alkalmas fehérített szulfátcellulózt fog kapni. 126
