Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
Együtt a holnapért
állítanak fel. A nyersanyag gépkocsival, vasúton és főként vízi úton, szálfákban érkezik ide, és válogatás után a megfelelő termelési ágazatba irányítják. Az Uszty-Ilimszk-i területet szélsőséges hőmérsékleti és klimatikus viszonyok jellemzik. Télen — 61 °C-ig süllyed, nyáron +33 °C-ig emelkedik a hőmérő higanyszála. Az évi középhőmérséklet —4 °C. A relatív páratartalom télen 76%, nyáron 55%. A leghidegebb téli és a legmelegebb nyári hőmérsékletek közötti 94 °C-os különbség maximális követelményeket támaszt az építő- és szerelési anyagokkal, valamint a berendezésekkel szemben. Ugyancsak a rideg időjárási viszonyokra való tekintettel döntöttek úgy a tervezők, hogy a fő üzemrészeket: a cellulózfőzőt, a mosót, a fehérítőt, a szárítót, a készáruraktárt, a regeneráló és kausztifikáló üzemet, valamint a szerelő-javító műhelyeket egy közös épülettömbben helyezik el. Ennek hossza 1000 m, szélessége 160 m lesz. A cellulózgyárat két független technológiai vonal alkotja, amelyek kapacitása egyenként 250 000 t lesz. Mindkettőt önálló energia- és frissvíz-ellátással, továbbá külön szennyvízelvezetéssel tervezték. A központi fatelepen kiválogatott és cellulózgyártási célra alkalmas faanyagot markolók szállítják a faelőkészítőbe, ahol a gömbfát megfelelő hosszúságú darabokra fűrészelik. Ezután a száraz hántolóba, majd hántolás után a több késes aprítóba kerül a fa. A kész aprítékot sűrített levegő segítségével továbbítják a nyitott aprítéktárolóba. Ide kerül a fafeldolgozó üzem hulladéka is. A nyitott aprítéktárolókból osztályozás után a főzőüzem előtt elhelyezett zárt aprítéktárolókba szállítják az anyagot. A hántolási hulladékot az erőműben égetik el. Mindkét technológiai vonalba egyenként 900 t/24 ó teljesítményű folyamatos, Kamyr típusú cellulózfőzőt építenek be. A cellulózt 170 °C- on főzik, majd a főző alsó részében ugyancsak magas hőmérsékleten diffúziós mosásnak vetik alá. A cellulóz hulladékmentes osztályozását csomófogókkal és nyomás alatti osztályozókkal kívánják megoldani. Az osztályozást oxigénes fehérítés követi, majd a cellulózt nyomás alatti osztályozón vezetik keresztül, és három lépcsőben tisztítják. Ezután ismét fehérítés, mosás és besűrítés következik. A két síkszitás víztelenítőgép hasznos munkaszélessége 6400 mm. Teljesítményük egyenként 760 t/24 ó. A gépek 124
