Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
Mire használjuk?
érzékeny vegyülettel bevont lapon a fény hatására alakult ki a másolat. Az újabb géptípusokhoz már nem szükséges fényérzékeny másolópapír, az eredeti példányról bármilyen közönséges irodai papírra másolatot lehet készíteni. A 110 éves levelezőlap A bécsi Neue Freie Presse című lap 1869. január 26-i számában jelent meg az a közlemény, amely elindította diadalmas útjára a postai levelezőlapot. A cikk alapgondolata az volt, hogy rövid — legfeljebb húszszavas — szöveget a levélnél olcsóbb tarifával kellene továbbítani. Az osztrák és a magyar posta között tárgyalások kezdődtek az ötlet megvalósítására, és még abban az évben megjelent a világ első levelezőlapja, amelyet a monarchia területén bárhová fel lehetett adni. Bérmentesítésre a levelezőlapra nyomtatott 2 krajcáros bélyeg-ábra szolgált, külön bélyeget csak akkor kellett mellé ragasztani, ha külföldre kívánták a lapot küldeni. A levelezőlap gyorsan népszerű lett, Pesten még megjelenésének napján elkelt belőle több mint tízezer darab. A magyar posta két év múlva két és fél millió, 1873-ban pedig már mintegy hétmillió darabot kézbesített belőle. A levelezőlap megjelenésének idején csupán az egyik oldalra volt szabad szöveget írni, a másik oldal a címzésre szolgált. Később a címoldal felét felszabadították, kezdetben reklámok; később pedig az írott szöveg számára. A világ országai sorra követték a magyar posta kezdeményezését: 1870-ben Finnország, Nagy-Britannia és Svájc, 1871-ben Belgium, Dánia, Hollandia és Kanada, 1872-ben Ceylon, Chile, Norvégia, Oroszország és Svédország, 1873-ban Bajorország, Románia, Spanyolország és Szerbia, 1874-ben Luxemburg és Olaszország is megjelentette levelezőlapjait. A képes levelezőlap születése Schwatz német udvari könyvkereskedő és nyomdász nevéhez fűződik: 1870-ben egy porosz tüzért ábrázoló képet nyomott egy levelezőlapra, amelyen apósát a porosz—francia háború kitöréséről értesítette. 1875-ben 25 darabos képeslevelezőlap-sorozatot adott ki. 107
