Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)

Mire használjuk?

Long időközben szabadalmaztatta a hullámlemezt is, tehát a hullámpapír másik (bordázott) oldalához is ragasz­tott egy sima papírréteget. A hullámlemezt természetesen már nem lehetett tekercsben gyártani és tárolni. A követke­zőképpen készült: a hullámosítandó papírt átengedték a gázzal fűtött bordázott hengerek között, hozzáragasztottak egy sima papírréteget, majd feltekercselték. Ezután a hul­lámpapírtekercset egy másik gépre helyezték, ahol forgó kefesoron ragasztóval bekent papírral befedték a bordás felületet; az összeragasztott rész elejét egy szorítópofával összefogták, ezt a pofát, illetőleg vele a lemezt egy kampós végű kötéllel körülbelül 15 m-re kihúzták a gépből, és le­vágták, ezután újabb íveket húztak ki a gépből. Az íveket nehezékekkel addig préselték, amíg azok megszáradtak. A hullámosító hengereket később gáz helyett gőzzel fű­tötték. Több évtized telt el, amíg a kezdetben szakaszos hullámlemezgyártást sikerült folyamatossá tenni, és a mű­veleteket egy gépen elvégezni. A hullámlemez igazán hasznos anyaggá akkor vált, ami­kor dobozokat kezdtek készíteni belőle. Az amerikai posta 1896-ban a hullámdobozt mint csomagolást elfogadta fel­adható küldeményként, a vasúti szállítmányoknál azonban még tíz évig csak kivételként szerepelt. Végleges elfogadásá­ra néhány évig még várni kellett. A hullámlemez szállító­dobozok elfogadtatásában jelentős szerepe volt a National Biscuit Со. élelmiszeripari konszernnek, amely 1905 körül hullámdobozos próbaszállításokat végzett, majd a kétszer­­sültes hordóról a vasúttársaságok jóváhagyásával áttért a higiénikusabb papíralapú doboz alkalmazására. Attól kezdve, hogy a vasúttársaságok elfogadták a hullámdobo­zos csomagolást, a faládaipar, amely a századfordulón nagyhatalom volt az amerikai gazdaságban, ellentámadásba lendült. A fafeldolgozók jelentős vasúti érdekeltségük ré­vén kierőszakolták a karton- és hullámdoboz csomagolású áruk büntetőtarifás szállítását. Ezzel az intézkedéssel meg akarták fojtani a fiatal hullámlemezipart, amely egyrejob­­ban kifejlődött. Rohamos elterjedésére jellemző, hogy míg 1913- ban 57 üzem működött az Egyesült Államokban, 1914- re számuk már 100-ra növekedett. A vasúti diszkriminációt a karton- és hullámdobozgyár­­tók nem nézték tétlenül, és egy Pridham nevű dobozgyáros, 101

Next

/
Thumbnails
Contents