Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Febuár
Február 15 A Föld - mozog! Galileo Galilei egyike volt azoknak a tudósoknak, akiknek élete és munkássága nemcsak a tudományok — elsősorban a fizika és a csillagászat — történetében, hanem a világról alkotott felfogásunkban is új korszakot nyitott meg. Pisában született 1564. február 15-én. Apja matematikus és kiváló zenetudós volt. Galilei kezdetben orvosi tanulmányokat folytatott, de érdeklődése hamarosan a fizika és a matematika felé fordult. Pisában és Firenzében tanult, és már 25 éves korában a pisai egyetem professzora lett. A fizika rengeteget köszönhet neki, többek közt a tehetetlenség elvét, a szabadesés törvényét, a csillagászati távcsövet, a hidrosztatikai mérleget, az első termoszkópot, az inga lengésideje állandóságának felismerését. 1592-ben a padovai egyetemen lett professzor. Előadásainak, tudásának híre futótűzként terjedt el Itáliában, távoli vidékekről is felkeresték tanítványok. Legjelentősebb az a fizikai és filozófiai érvelése, amellyel a Föld mozgására vonatkozó kopernikuszi rendszer igazát támogatta. A Föld mozgása első pillanatra annyira ellentmond mindennapi tapasztalatainknak, hogy annak idején még a legképzettebb tudósok sem voltak hajlandók ilyen „esztelen gondolatokkal” komolyan foglalkozni. Galileinek kemény gondolati csatákra volt szüksége, hogy az új eszmék igazát bizonyíthassa. Érvelését számos csillagászati megfigyeléssel támasztotta alá. Új csillagot fedezett fel, amely a következő évben eltűnt — ezzel megdöntötte Arisztotelész évezredek óta vitathatatlan tanítását az égbolt változhatatlanságáról. Felfedezte a Hold felületi egyenetlenségeit, a Szaturnusz gyűrűjét, a Vénusz fényváltozásait és kicsiben egy bolygórendszert: a Jupiter holdjait (1. január 9-i cikkünket. — A szerk.). Hogy tanítása milyen forradalmi jelentőségű volt, s hogy ezt kortársai is felismerték: legjobban a római egyház reakciója igazolta. Galilei 1610-ben visszatért Firenzébe. A város érseke már a következő évben megindította ellene a harcot. A vita egyre jobban teológiai síkra tolódott át, s végül a rettegett inkvizíció elé került. Két inkvizíciós pere (1616, 1633), amelyek során kínvallatással való fenyegetéssel kikényszerítették belőle, hogy nyilvánosan, esküvel megtagadja a kopernikuszi tanokat — minden idők legszégyenteljesebb bírósági eljárása volt. Az a történet — amelyet egy híres festmény is megörökít —, hogy Galilei, miközben a megtagadó esküt elmondta, kijelentette: „eppur si muove!” (magyarul: és mégis mozog! — ti. a Föld) — teljesen kitalált. Nem mondta, de nem is mondhatta, mert ezért azonnali máglyahalál várt volna rá. Még így is élete végéig „házi őrizetben” tartották. E nagy megrázkódtatások után, egészségében megtörve (1637 óta teljesen vakon) sem mondott le azonban a tudományos munkáról. Ragyogó írásai, közöttük a híres Dialogo és a Discorsi minden időkre megőrzik nevét. Firenzében halt meg 1642-ben. A történelem azonban az ő, tudományosan megalapozott nézetét igazolta, és 1968-ban (!) egy bíboros kénytelen volt egy nemzetközi fizikuskongresszuson bejelenteni, hogy a pápa felülvizsgáltatja a Galilei elleni port. .. 8. O.
