Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

December

December 30 A „kételkedő kémikus” angol volt, ismét (1. március 27-i, október 3-i és főleg október 10-i cikkeinket — A szerk.) egy régi főúri család leszármazottja, aki életét a tudományos kutatásnak szentelte. Könnyen meg is tehette, gazdag volt, anyagi gondok nélkül élt. Körülményeiről maga írta: „Ilyen szülők fiának lenni s még hozzá nem a legidősebbnek, olyan szerencse volt, melyről csak hálával írhatok. Mert ez a születés annyira megfelelt az én elképzelésemnek, hogy ha magam választhattam volna meg, aligha tért volna el Isten döntésétől”. Robert Boyle-ról van szó, aki 1627-ben született, és példás szorgalomban agglegényként végigélt élet után 1691. december 30-án halt meg. A természettudományok minden ágával foglalko­zott, s azonkívül vallástudománnyal. (Rajongott a teológiáért; saját költségén lefordíttatta a bibliát török és maláj nyelvre.) A gázok térfogata és nyomása közötti fizikai törvényt Boyle—Mariotte törvényként ismerjük. Ö fedezte fel elsőnek (Mariotte csak ké­sőbb). Több művet írt. Legjelentősebb Sceptical Chemist (Kételkedő kémikus) című, 1661-ben megjelent köny­vétől számítjuk a modern kémiát. Ebben a könyvé­ben Boyle párbeszédes formában vitatta Arisztotelész négy őselemének s az alkimisták három elemének jogosultságát. Kifejtette, hogy az őselem megismer­­hetetlen. A vegyész számára azonban nem is fontos, számára elem az, ami tovább nem bontható. Ezzel tulajdonképpen megalkotta a kémiai elem fogalmát, s így elvágta azt az évezredes misztikus fonalat, amely összekapcsolta a kémiát a különböző őselem-fogal­­makkal. A kémia ettől kezdve indulhatott el önálló fejlődési útján. Ami nem egyszerű, az összetett: vegyület. Ezek közt vannak savak és bázisok, amelyeknek meg­különböztetésére Boyle vezette be az ún. indikátoro­kat, a lakmusz, az ibolya, a búzavirág stb. kivonatát, amelyek más színűek savas s megint mások lúgos közegben. A Royal Society, a későbbi angol tudomá­nyos akadémia alapító tagja, majd elnöke volt. Két korszakot választ el a kémiában működése: a misztikust a tudományostól. A corki gróf fia — a kémia atyja volt. Se. F.

Next

/
Thumbnails
Contents