Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
November
November 28 A Mars rejtélye nyomában A Föld külső szomszédja, a vörös színű Mars Naprendszerünk legtöbbet vizsgált tagja. A csillagászok érdeklődését a Schiaparelli (1. március 14-i cikkünket — Aszerk.) által 1877-ben felfedezett „marscsatornák” irányították a bolygó felé. A Mars távolsága a Földtől 55 és 400 millió km között változik, és 15—17 évenként, a nagy szembenállások (oppozíciók) idején 60 millió km-nél közelebb jár hozzánk. A XX. század nagy oppozícióit (1909, 1924, 1939, 1956) alaposan ki is használták a csillagászok. Az óriástávcsövek felbontóképessége azonban nem teszi lehetővé, hogy a Mars felszínén 10 km-nél kisebb részleteket meglássunk. Annak ellenére, hogy a Marson igen kevés a víz és az oxigén, életet feltételezünk rajta, aminek megismerése a földi biológia gazdagodását eredményezhetné. Érthető tehát, ha az űrkutatás eszközeivel tovább folyik a Mars jobb megismerése. Ebben a vonatkozásban legjelentősebb az amerikai Mariner-4 útja volt. Ez az űrszonda 1964. november 28-án indult útjára, és 228 napos száguldás után 1965. július 14-én 10 000 km-re közelítette meg a Marsot. Az űrszonda 550 millió km-es út után ekkor több mint 200 millió km-re volt a Földtől. Útja során igen értékes megfigyeléseket tett a Föld és a Mars pályája közötti kozmikus térségről. A bolygó közelébe érve a Mars felé forduló tv-kamerák 21 fényképet készítettek, s azokat továbbították a Földre. A kapott képek meglepték a csillagászokat is; a Holdéhoz hasonló, kráterekkel sűrűn szabdalt felszínt mutattak! Egyes kráterperemeken dérszerű képződmény látható. Csatornáknak nyoma sincs rajta! A Marshoz közeledő űrszonda nem észlelt a Van Allen-övhöz hasonló sugárzónát, s ez annak a jele, hogy a Marsnak rendkívül gyenge lehet a mágneses tere. Az élet áruló jeleinek felismerését nem vártuk ettől a vállalkozástól. Erre a kérdésre csak a későbbi űrszondák adhatnak választ, olyanok, amelyek simán leereszkedve a felszín közvetlen vizsgálatára alkalmasak. Ilyen vállalkozások is szerepelnek az űrkutatás programjában. K. Oy.
