Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

November

November 25

Miért világosabb a trópuson élők vénás vére?

1^" A .,*vv " _ ' '

1814. november 25-én született Heilbronnban Julius Robert Mayer, német orvos és fizikus, akinek nevét az energia megmaradásának elvével összefüggésben jegyezte fel a fizika története. Ez a tétel valójában messze túlnőtt a szaktudományok területén, és alapvető jelentőségű lett a természettudományok minden ágában.

Mayer felismerése nehezen született meg, aminek egyik oka, hogy az alapfogalmak (erő, munka, energia) akkor még meglehetősen tisztázatlanok voltak. Egyes kísérleti eredmények, elméleti okoskodások már Leonardo, Gabiéi, Newton, Leibniz, Euler, Young és Carnot munkáiban is utalnak arra, hogy a tétel csírái megvoltak a mélyebben gondolkodó természettudósokban.

Thompson, majd Davy kísérletei megmutatták a hő és a mechanikai munka összefüggését. A XIX. század első évtizedeiben többször is jelentkezett az a sejtés, hogy van „valami”, ami a körülményeknek megfelelően vagy mint mozgás, vagy mint hő, fény, elektromosság, mágnesség, vagy éppen mint kémiai affinitás (rokonság, vonzóerő) jelentkezik. Azt is sejtették, hogy mindezek a jelenségfajták átalakulhatnak egymásba. Többen is megkíséreltek eljutni ennek a közös valaminek a meghatározásához, sőt mértékéhez; a kísérletezők között volt Mayer.

Julius Robert Mayer

Mint hajóorvos, 1840-ben Holland-Indiában járva megfigyelte, hogy a trópusokon élő emberek vénás vére világosabb, mint a mérsékelt égövön élőké. E megfigyelésből kiindulva jutott el ahhoz a meg* állapításhoz, hogy „semmiből nem lesz semmi”, és hogy „semmi sem semmisülhet meg”. Elgondolását a mozgásra és a hőre alkalmazva, a mechanikai hőegyenértéknek elfogadhatóan jó számértékét is meghatározta. Első tanulmánya 1842-ben jelent meg. Második értekezésében a tételt már elektromos és biológiai folyamatokra, egy harmadikban pedig kozmikus jelenségekre (mint a Nap melege vagy a meteorok izzása) is kiterjesztette. Mindez azt igazolja, hogy ő maga tisztában volt felismerésének horderejével.

Sajnálatos, hogy Mayert kezdetben szinte teljesen mellőzték, majd később hevesen támadták megállapításait. Hosszadalmas prioritási vitája is volt. A munka és a sok harc felőrölte idegeit, 1878-ban halt meg, ugyancsak Heilbronnban.

S. O.