Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
November
November 23 Éles kés és éles nyelv Valamikor a századforduló idején egy jómódú páciens felkereste Baron Jónást, a híres pesti sebészt. A betegnek epekövei voltak, műtétre volt szükség. Amikor a professzor közölte a műtéttel kapcsolatos költségeket, a beteg nagyon sokallotta. — Olcsóbban is meg lehet csinálni — mondotta a sebész —, ebben az esetben nem új műszerekkel és régi asszisztensekkel, hanem régi műszerekkel és új asszisztensekkel operálom meg! A beteg szó nélkül beleegyezett az eredetileg kért jelentékeny tiszteletdíj kifizetésébe. Baron Jónás kitűnő sebész és szellemes ember volt; tucatjával maradtak fenn róla hasonló tréfás történetek. 1845. november 23-án született. A pesti egyetemen avatták orvossá, majd a sebészeti klinikán képezte magát tovább. A klinikán hamar felismerték kiváló sebészi képességeit, és a professzor javaslatára alig 29 éves korában kinevezték a Zsidó-kórház főorvosává. Baron pályafutása ettől kezdve szorosan összefonódott e kórház történetével. Nagy szervező erővel fejlesztette a kórházat, amely kezdetleges intézményből a századforduló idejére az ország egyik vezető és tekintélyes kórházává fejlődött. Amikor 1875-ben kinevezték, ő volt az egyetlen főorvos, minden munkát ő irányított; egy-két évtized múltán minden fontos Baron Jónás orvosi szakágnak külön osztálya volt, kitűnő főorvosokkal. Baron a sebészet minden ágával foglalkozott. Még fiatal orvos volt, amikor — 1871-ben — hézagpótló sebészeti tankönyvet írt. Nemcsak kiváló kézügyessége, sebészi készsége és jó humora tette rendkívül népszerűvé, hanem lelkiismeretessége és nagy műveltsége is. A latin klasszikusokat csakúgy eredetiben olvasta, mint Goethét vagy Shakespeare-t. 66 éves korában, 1911-ben hunyt el. Sz. S.
