Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Október
Október 12 Több személyes űrhajók 1964. október 12-én világraszóló szenzációt közöltek a reggeli újságok: előző nap felbocsátották a Szovjetunióban a Voszhod-l-et, az első többszemélyes űrhajót. Ezzel új szakasz kezdődött a szovjet űrkutatás ember részvételével végzett űrrepülési programjában. A Voszhod-1 háromüléses űrhajóban a tragikus sorsú V. Komarov parancsnok, K. P. Feoktyisztov mérnök, tudományos kutató és B. B. Jegorov orvos (Tyereskovátleszámítva az első „civilek”!) egy teljes napon át keringtek a Föld körül. Az űrhajó súlya összes segédberendezésével együtt 6500 kg volt. Az űrhajó kabinjában a három űrhajós kissé lépcsőzetesen egy síkban helyezkedett el. A kabinban — mint a Yosztok űrhajókéban — normális összetételű és nyomású levegő volt. Szerencsés visszatérését simábbá tette, hogy a földet éréskor kiáramló gázsugár — hideg rakéta módjára — fékezte. Az első űrhajók, így a hat szovjet Yosztok is, együlésesek voltak. A korábbi hordozórakéták nem is tették lehetővé nagyobb űrkabin felbocsátását, de az első kísérletekben nem is akarták egynél több ember életét kockára tenni. Nem kétséges, hogy az űrrepülés céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az ember a világűrben, a Holdon és a bolygókon tudományos kutatómunkát végezzen, nem elég az egyszemélyes űrhajó. Nemcsak azért, mert az egyedüllét igen nagy lélektani megterhelést jelent az űrhajós számára, de a kutatómunka megköveteli, hogy az űrhajósok ellenőrizzék egymás munkáját, segítsenek egymásnak, a bonyolult feladatokat megosszák egymás között. Az űrkutatás távolabbi programjában Föld körül keringő nagyobb űrállomásokat is terveznek, melyek különféle műszerekkel és berendezésekkel fontos tudományos és számos gyakorlati (pl. meteorológiai, híradástechnikai) feladatot meg tudnak majd oldani. A többszemélyes Voszhod-űrhajók és a későbbi szovjet Szojuz-sorozat ez irányban is előrelépést jelentettek. R. 6.
