Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Október
Október 10 у' A legtudósabb gazdag шт — avagy a leggazdagabb tudós. Mindkettőnek nevezték, és mindegyik meghatározás helytálló a Devonshire második hercege és Kent nyolcadik hercege leányának házasságából 1731. október 10-én született Henry Gavendish-re. Ez a dúsgazdag, családfáját a keresztes hadjáratokig visszavezető angol arisztokrata magányom, furcsa különcként élte le életét. Mindig csak egyetlen ruhája volt, s mindig egyforma szürke. Inasának nem volt szabad szólni hozzá, hogy ne zavarja: írásban érintkeztek. A legegyszerűbben élt, pénzt alig költött. Életét a tudományos kutatásnak szentelte, de belső érdeklődésből; nem kereste a sikert, az elismerést, talán mert családjának már mindebből bőven jutott a századok folyamán. Eredményeit mindig csak barátai hosszas nógatására tette közzé, pedig nagy eredményei voltak. Századának egyik legnagyobb kísérletezője volt. ő fedezte fel a hidrogént, <3 fedezte fel, hogy hidrogént és oxigént összerobbantva a gázok eltűnnek, és helyettük azonos súlyú víz keletkezik. Kiderült ebből, hogy az évezredek óta elemi testnek tekintett víz összetett anyag. Rájött arra is, hogy a két gáz 2:1 arányban ég el maradéktalanul. Megállapította, hogy a levegő 80 térfogatszázalék nitrogént és 20 térfogatszázalék oxigént tartalmaz. Nitrogénből és oxigénből Egykorú gúnyrajz Cavendish-ről nitrogénoxidot állított elő. Közben megfigyelte, hogy egy kicsi buborék ilyenkor mindig megmarad. Ez a buborék — ma már tudjuk — nemesgázokból állott, amelyeket éppen erre a megfigyelésre emlékezve fedeztek fel több mint 100 év múlva (1. október 3-i cikkünket — A szerk.). Cavendish azonban csak kísérletező volt. Felfedezéseinek helyes értelmezése másokra várt. Fáradhatatlanul szorgalmas és példátlanul takarékos élet után 1810-ben halt meg, több mint kétmillió fontot hagyva örököseire. Sz. F.
