Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Szeptember

Szeptember 16

A nyomtatás forradalma

A különálló, „szétszedhető” betűkkel történő nyomtatás Gutenberg találmánya (1. augusztus 5-i cikkünket — A szerk.). A könyvek szedése évszázadokon át így is történt. 1890. szeptember 16-án azonban egy merőben új szabadalom látott napvilágot, ami hatalmas változást eredményezett a nyomtatásban: Ottmar Mergenthaler sorszedő- és öntőgépe, a „Linotype”.

Ottmar Mergenthaler 1854-ben született Strasbourgban. Iskolái elvégzése után kivándorolt az USA- ba, 1872-ben belépett nagybátyja baltimore-i órásüzletébe. 1876-ban hozzájuk társult Charles Moore, és ötlete alapján írógépgyártásba kezdtek. A kivitelezéssel Mergenthalert bízták meg. A fiatal órás egy év múlva bemutatta első gépét, a szerkezet azonban a gyakorlatban nem vált be. Több kísérleti gép megszerkesztése után 1882-ben Mergenthaler olyan géppel állt elő, amely sorokat készített, és az automata sorkizárást is lehetővé tette. (A sorkizárás a sor „kitöltését” jelenti, tehát a sorvégek pontosan egymás alá kerültek.)

Az új gép nem betűket szedett, hanem matricákat (negatívokat, öntőformákat) sorozott egymás mellé, s ha azok sorrá alakultak, ékforma acélrugókkal kizárta őket. A kizárás után a sor az öntőszerkezet elé került, ahol a betűöntéshez hasonló módon, ólommal kiöntötték a sort, a matricák pedig — ez külö-Egykorú rajz a „Linotype”-ról

nősen bonyolult feladat volt 1 — visszacsúsztak a helyükre.

A feltaláló 1884. július 25-én megalapította a Mergenthaler Printing Со. vállalatot, és megkezdte szedőgépének gyártását. Ezek a gépek igen gyorsan elterjedtek az egész világon, s a sorszedés még ma is az egyik leggyakrabban használt szedésfajta.

P. J,