Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Szeptember

Szeptember 1 1790. szeptember 1-én született Genfben Jean-Louis Prévost. Szülei teológiai pályára szánták. El is végezte teológiai tanulmányait a genfi egyetemen, de inkább az érdekelte, hogy miképpen működik az ember és az állat szervezete, hogyan szaporodnak az élőlények, mi a szerepe a vérnek. Nem ment tehát papnak, ha­nem beiratkozott a párizsi egyetem orvosi karára. Onnan Angliába ment, ott fejezte be orvosi tanulmá­nyait, majd fiatal orvosként (ekkor azonban már 28 éves volt) Dublinben a szülészetet és a sebészetet ta­nulmányozta. Végül hazatért Genfbe. Ott a jól kép­zett orvos hamarosan kiterjedt orvosi gyakorlatot fej­lesztett ki. A gyógyítást azonban nem tekintette tulajdonkép­peni életcéljának: a kutatás érdekelte. Házában la­boratóriumot rendezett be, és állatkísérleteket vég­zett. ő volt az első, aki mikroszkópja alatt meg­figyelte (1827-ben) a békapete osztódását, az új egyed fejlődésének kezdetét. Tanulmányozta a szaporodás módjait csigákon, kagylókon is, a tojásban figyelte az embrió fejlődését, elsősorban a vérkeringés kiala­kulását, azt, hogy miképpen táplálja a fokozatosan alakuló szív és vérkeringés a fejlődő embriókat. A XIX. század első felében a vérnek nagy szerepet tulajdonítottak a betegségek alakulásában. Az ér­vágás, a „beteg” vér lebocsátása a legdivatosabb gyógymódok közé tartozott. Prévost mint gyakorló orvos elvetette az akkoriban szokásos, túlzott és esz­telen véreztetést, az érvágást. Inkább azt vallotta, hogy egészséges vérnek a szervezetbe vitelével kellene a betegeket erősíteni, szervezetüket ellenállóvá tenni. A vérátömlesztés gondolatával már Prévost előtt is foglalkoztak, sőt kivéreztetett kutyába megkísérel­tek másik kutyákból vért átömleszteni. A vérrel gyó­gyítás, a vérátömlesztés gondolata Prévost-t sem hagyta nyugodni, ő is ugyanazzal a problémával ta­lálkozott azonban, mint elődei: a vér megalvadt a csőben, amellyel a két kutya ereit összekötötte. Csakhamar rájött arra, hogy a véralvadás közben finom szálacskák képződnek (ma már tudjuk: ez a fibrin). Prévost eltávolította ezeket a szálakat, vagyis defibrinálta a vért, s így elkerülte a véralvadást. (A módszer egyszerű: pálcikával kevergette a vért, a fibrinszálak a pálcikára tapadtak.) Prévost így az embriológia és a vérátömlesztés egyik úttörője lett. Sz. S .

Next

/
Thumbnails
Contents