Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Augusztus

Augusztus 22

Nagy koponya volt?

Franz Joseph Gall osztrák orvos, a frenológia („koponyatan”) megalkotója, a múlt század elején egyszer a porosz király vendége volt. A király elhatározta, hogy kipróbálja Gall tudományát. Álarcosbált rendezett, és felkérte: tudományos eredményeinek és nézeteinek megfelelően a koponyájáról állapítsa meg néhány vendégének jellemét. Gall a többi között megtapogatta egy férfi koponyáját, és kijelentette: „Bűnöző hajlamú ember, nem bíznám rá a pénzemet!” — Lehet, hogy igaza volt —, de az illető úr akkor a porosz király pénzügyminisztere volt. . .

Ki volt az az ember, aki ilyen különös alapon, ilyen különös kijelentést tett? Gall 1758-ban született. Bécsben szerzett orvosi diplomát. Anatómiai és lélektani ismereteinek egyesítésével egy új — és merőben tudománytalan — elméletet alkotott: a frenológiát. A koponya alakjából, méreteiből, dudoraiból a szellemi képességekre és a jellemre következtetett. 27 féle működést tulajdonított az agynak, ilyeneket: barátság, gyilkosságra, tolvajlásra való hajlam, hiúság, ravaszság, művészi hajlam, számtani tehetség stb. Első megfigyeléseit börtönökben és tébolydákban végezte; elméletét 1791-ben összegezte könyvében. Felfogásáról sok előadást is tartott.

Az orvosok nagy része egyszerűen ostobaságnak tartotta Gall tanításait. Mások azonban a frenológia

híveivé váltak; akárhogyan is, a dologból divat lett. És még inkább divattá vált, amikor Gálit — erkölcsileg veszélyesnek tartott nézetei miatt — a katolikus egyház kitiltatta Ausztriából. A XVIII. század végének haladó szellemű és egyházellenes körei azonnal felkarolták, kitiltása jó reklám volt számára. Bejárta egész Nyugat-Európát, hosszabb időt töltött Angliában, végül Párizsban telepedett le.

A napóleoni idők szalonjainak egyik csillaga lett, gyakran mutatta itt be a „tudományát”. 1814-ben az osztrák császár „megbocsátott”, hazahívta a híres orvost. Gall azonban nem hagyta el Párizst, amely felkarolta; ott is halt meg (pontosabban Párizs mellett, Monterouge-ban) 1828. augusztus 22-én.

Minden rosszban van valami jó is. A frenológia, amely tovább élt, és amelyet tovább műveltek és gúnyoltak Gall halála után is, hozzájárult az antropológia, az embertan kialakulásához.

Sz. S.