Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Augusztus

Augusztus 20 Egy világhírű párizsi magyar orvos „Az ön betegségére, Balzac úr, a legjobb gyógymód az, ha minden nap elsétál a Diadalívhez, és odamenet és visszajövet elfogyaszt egy-egy almát!” — mondotta Gruby Dávid emésztési zavarokkal küzdő híres bete­gének. Gruby a múlt század közepén már Párizs egyik leg­híresebb orvosa volt. Betegei közé tartozott Balzac mellett többek között Dumas, Daudet, George Sand, Heine, Chopin, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály. Ke­zelte III. Napóleont, és még Amerikából is felkeres­ték a betegek, mert eredményeinek híre az óceánon is átszámyalt. 1808. augusztus 20-án született a Bácskában. Bécs­­ben végezte az egyetemet, majd néhány évet Német­országban töltött. 1840-ben telepedett le Párizsban. Ott a kutatással és a gyógyítással egyaránt foglalkozó orvos nevét hamar szárnyára vette a hír. Tudományos kutatásokat végzett a bőrgyógyászat területén, elsősorban a gombás betegségeket tanul­mányozta. Több gombás betegség okozóját — például a csecsemőkorban gyakran előforduló szájpenészt — ő fedezte fel. 6 volt az első, akinek az emberi rühes­­séget sikerült kutyára átoltania, ezzel is bizonyítva a betegség fertőző voltát. Mikroszkópján át bámulatos pontossággal figyelte meg és rajzolta le a kórokozó­kat, és maga szerkesztette készülékével elsőként ké­szített mikroszkópos fényképfelvételeket. Betegei valósággal rajongtak érte. A szegény bete­geket ingyen kezelte, még gyógyszerrel is ellátta őket, de a gazdagoktól busás tisztolotdíjat kért. Vagyonos ember lett. Vagyonának egy részét emberbaráti cé­lokra fordította. Az 1871-es Párizsi Kommün idején házában 40 ágyas kórházat rendezett be, ahol ingyen kezelte a sebesülteket, betegeket. A francia Vörös­­kereszt egyik előharcosa és megalapítója volt. Hazájáról sohasem feledkezett meg; pénzt, mikrosz­kópokat küldött a hazai intézményeknek. Egy ma­gyar orvos, aki a század közepén Párizsban megláto­gatta (Gruby háza mindig nyitva állt honfitársai előtt), így írt róla: „Gruby büszke magyarságára, sze­reti földijeit, akik Párizsban felkeresik. Szívesen tanít. Mint orvos, a legnemesebb, a legönzetlenebb módon fáradozik a szegények érdekében ... Mikroszkópos felfedezései a Francia Tudományos Akadémia által is megbecsültek.” Markusovszky Lajos (1. április 21-i cikkünket — A szer le.), Korányi Frigyes és a magyar orvostudomány más nagyjai is felkeresték, és lelkes hangon számoltak be Gruby munkájáról, gyógyító módszereiről. Gruby jól ismerte és sikerrel alkalmazta a gyógyszeres kezelést, de nagy súlyt helyezett az étrendre, az egészséges életmódra — amint azt Balzac esetében is tette. Hosszú, eredményes pályafutás után 1898-ban, 90 éves korában hunyt el. Sz. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents