Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Július

Július 20 Vegyész a vérpadon Г 4' Nem Lavoisier-ra, a modern kémia megalapítójára vonatkozik a cím, akiről közismert, hogy a jakobinu­sok uralma alatt, 1794. május 8-án mint volt fővám­­bérlőt Párizsban lefejezték. Rajta kívül még egy kémikus volt, aki vérpadon halt meg, majdnem ugyanazon időben, de homlok­­egyenest ellenkező okból. Éppen azért, mert jakobi­nus volt, végezték ki 1795. május 20-án Budán, a Vérmezőn Martinovics Ignácot. Martinovics neve nem ismeretlen, de sok olvasónk bizonyára nem tud róla, hogy ez a mozgalmas életű s nem is egészen tiszta jellemű, összeesküvést szervező barát kémiai kutatással is foglalkozott, s ilyen tárgyú közleményei és könyvei is vannak. Martinovics Ignác 1755. július 20-án született. Ferenc-rendi szerzetes volt. Kezdetben teológiát és bölcsészetet hallgatott a pesti egyetemen. Mindkét szakból doktorátust is szerzett. 1782-ben „különféle dolgozataival igazolt tudományossága alapján” a lembergi (Ívovi) egyetemre nevezték ki a természet­­tan tanárává. Ott írta Kísérleti fizika című könyvét, amelynek első fejezete teljes egészében kémia. Sors­társa, Lavoisier új égéselméletét nem fogadta el, sőt, tévesen értelmezett kísérletek alapján, cáfolni igye­kezett. Vizsgálta a gázok oldódását vízben, foglalko­zott a borostyánkő desztillációjának kérdésével. Leg­érdekesebb kísérleteit a galíciai kőolajnak desztilláció útján különböző fajsúlyú frakciókra való bontása je­lenti. Később kivált a rendből. Otthagyta lembergi állá­sát. Egy lengyel mágnás titkáraként Párizsba uta­zott, ahol magába szívta a forradalmat megelőző, de azt már éreztető szellemet. Francia nyelvű filozófiai könyvet írt. Hazajött. Máig is tisztázatlan kapcsolata volt II. Lipót rendőrségével. Aztán összekülönbözött Ferenc császárral, és megkezdte összeesküvése szer­vezését. 1794 júliusában tartóztatták le. Az ezutáni események azonban már egy történelmi breviáriumba valók, nem a tudománytörténetibe . .. Sz. F.

Next

/
Thumbnails
Contents