Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Július

Július 13 Merjenek álmodozni, uraim" „Merjenek álmodozni, uraim, mert sokszor így tanul­hatjuk meg az igazságot — de óvakodjunk mindjárt közleményt írni valamiről, amit az ébrenlét bírálata még nem hagyott jóvá” — ezzel fejezte be azt az előadást August Kekulé (1829—1896. július 13.) bonni kémiaprofesszor, amelyben elmondta, hogyan jött rá a benzol gyűrűs képletére. Egyszer asztalánál ült álmodozva, szunyókálva — és elkedvetlenedve, mivel nem ment a munka, amin éppen dolgozott. Akkor hirtelen atomok jelentek meg előtte, amelyek láncokká fonódtak, s a láncok állandó körkörös kígyózó mozgást végeztek. Erről jutott eszé­be, hogy a benzolban a szénatomok zárt gyűrűt ké­pezhetnek. Kevéssel előbb ő maga vezette be a szén négy vegy­­értékűségét. A „négykarú” szénatommal a legtöbb vegyület szerkezeti képletét fel lehetett rajzolni, csak a CgHe összetételű benzollal és rokonaival nem sike­rült ez. Álma hatására aztán így írta: H-C H-Cjp4C-H H-cL Jc-H Barátai Kekulénak egyszer ezzel a tréfás rajzzal kedves­kedtek, utalva arra, hogy kígyók helyett hat összekapasz­kodó majommal is megálmodhatta volna a benzol képletét Ezzel megszületett a gyűrűs (aromás) vegyületek ké­miája (1865). Az idézett mondat tulajdonképpen az eredményes tudományos kutatásnak dióhéj nyi módszertani össze­foglalása. A tudomány eredményes műveléséhez ál­modozó fantázia és józan kritika egyaránt kell. Az egyik a motor, a másik a fék. Fék nélkül a motor túlszáguld — motor nélkül a jármű el sem indul. Sz. F. C-H

Next

/
Thumbnails
Contents