Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Július
Július 11 Akik korán kezdték a csillagászatot A XVIII. század közepén Franciaországban tudományos terveket dolgoztak ki a Hold pontos távolságának megmérésére. Ehhez az kellett, hogy a Föld két, lehetőleg egymástól távol eső pontjáról egyazon időpillanatban megmérjék a Hold helyzetét az égen a ■ csillagok között. A távolságmérés annál pontosabb, minél gondosabban mérik meg a Hold helyzetét, és minél pontosabban ismerik a két észlelőhely egymásától való távolságát. A nagy gondosságot igénylő munkák egyik állomása Berlin, a másik a Dél-Afrika partjainál levő Jóreménység-fok volt. A berlini megfigyelőállomás vezetője 1751-ben Joseph Jéróme de la Lande (balande) lett, aki 1732. júlju4 11-én (más adatok szerint július 17-én) született, vagyis megbízatása idején csupán 19 éves volt. A feladat sikeres végrehajtása után, 22 éves korában a francia Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta! A gyermek de la Lande-ot szülei ügyvédi pályára szánták, de egy 12 éves korában látott üstökös és a 16 éves korában átélt teljes napfogyatkozás hatására csillagászattal kezdett foglalkozni. Hosszú és eredményes csillagászati pályafutása során egyike volt a Halley-üstökös pályaelemei kiszámítóinak (1. szeptember 17-i cikkünket — A szerk.). Távolabbi unokaöccse, Michel de la Lande még zsengébb ifjúkorban kapcsolódott be a csillagászati munkába: nagybátyja feljegyzései szerint már 1781- ben megkezdte a tudományos értékű megfigyeléseket. Minthogy pedig Michel de la Lande 1766-ban született, ekkor 15 éves volt. Komolyan vette hivatását, hiszen két év múlva már első tudományos dolgozata is megjelent. Alig 23 éves korában a Katonai Főiskola vezetését bízták rá. 29 éves korában két ízben is látta a később felfedezett Neptunusz bolygót, de csillagnak tartotta, ő is fiatalon, 35 éves korában lett a francia Tudományos Akadémia tagja. P. T. A.
