Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Június

Június 23 A Lánchíd és az Alagút építője „Áldásy Irma férjezett Clark Ádámné... mélyen szomorodott szívvel jelenti forrón szeretve tisz­telt férjének, Clark Ádámnak angol magán­­mérnöknek, a budapesti Lánczhíd, a budai Alag­út és több más nagyobbszerű vízi építmények építőjének, nem különben szab. kir. Buda és Pest városok volt képviselőjének 1866. június 23-án történt gyászos kimúltát.” E gyászjelentés egy fáradhatatlan munkásélet végét jelzi. Adam Clark — vagy később már inkább Clark Ádám, hiszen az angol technikus magyarrá vált — 1811-ben született Angliában, és névrokona, W. T. Clark, a budapesti Lánchíd tervezőjének munkatársa­ként kapcsolódott be a hídépítésbe. A Lánchíd építésének megkezdése előtt Széchenyi István hívta meg az ügyes szakembert Angliából a Duna-szabályozás kotróhajója összeállításához és mű­ködtetéséhez, és 1834-ben vele együtt jött Magyar­­országra. A Lánchíd építése után Clark végleg Ma­gyarországon telepedett le. Magyar nőt vett feleségül. Széchenyinek majd minden műszaki elgondolásánál segítőtársa volt. 1847-ben az Országos Közlekedési Bizottság tanácsadója. Közreműködött az első pesti hengermalom, a Gép- és Fegyvergyár berendezéseinek megválasztásában, a Duna—Tisza-csatorna tervezé­sében, a balatoni hajózás megindításában, a budavári vízműtelep kibővítésében, majd a budai-pesti általá­nos vízvezetéki és gázhálózati tervezetek megtárgya­lásában, az óbudai téli kikötő és hajógyár létesítésé­ben. 1848-ban Széchenyi a közlekedésügyi miniszté­riumba maga mellé vette műszaki tanácsosnak. Mikor az osztrákok a budai Vár ostromának utolsó napján fel akarták robbantani a Lánchidat, furfangos talpra­esettséggel ő mentette meg: vízzel árasztotta el a lánckamrákat, ő építette a budai Alagutat is (1. feb­ruár 10-i cikkünket — A szerk.). Nevét őrzi alkotá­sain kívül a Lánchíd és Alagút közötti tér. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents