Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Június
Június 23 A Lánchíd és az Alagút építője „Áldásy Irma férjezett Clark Ádámné... mélyen szomorodott szívvel jelenti forrón szeretve tisztelt férjének, Clark Ádámnak angol magánmérnöknek, a budapesti Lánczhíd, a budai Alagút és több más nagyobbszerű vízi építmények építőjének, nem különben szab. kir. Buda és Pest városok volt képviselőjének 1866. június 23-án történt gyászos kimúltát.” E gyászjelentés egy fáradhatatlan munkásélet végét jelzi. Adam Clark — vagy később már inkább Clark Ádám, hiszen az angol technikus magyarrá vált — 1811-ben született Angliában, és névrokona, W. T. Clark, a budapesti Lánchíd tervezőjének munkatársaként kapcsolódott be a hídépítésbe. A Lánchíd építésének megkezdése előtt Széchenyi István hívta meg az ügyes szakembert Angliából a Duna-szabályozás kotróhajója összeállításához és működtetéséhez, és 1834-ben vele együtt jött Magyarországra. A Lánchíd építése után Clark végleg Magyarországon telepedett le. Magyar nőt vett feleségül. Széchenyinek majd minden műszaki elgondolásánál segítőtársa volt. 1847-ben az Országos Közlekedési Bizottság tanácsadója. Közreműködött az első pesti hengermalom, a Gép- és Fegyvergyár berendezéseinek megválasztásában, a Duna—Tisza-csatorna tervezésében, a balatoni hajózás megindításában, a budavári vízműtelep kibővítésében, majd a budai-pesti általános vízvezetéki és gázhálózati tervezetek megtárgyalásában, az óbudai téli kikötő és hajógyár létesítésében. 1848-ban Széchenyi a közlekedésügyi minisztériumba maga mellé vette műszaki tanácsosnak. Mikor az osztrákok a budai Vár ostromának utolsó napján fel akarták robbantani a Lánchidat, furfangos talpraesettséggel ő mentette meg: vízzel árasztotta el a lánckamrákat, ő építette a budai Alagutat is (1. február 10-i cikkünket — A szerk.). Nevét őrzi alkotásain kívül a Lánchíd és Alagút közötti tér. P. J.
