Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Május

Május 8

— méltán nevezetes — kísérleten, ő szerkesztette azt az új készüléket — a baroszkópot — is, amellyel kimutathatók a légnyomás ingadozásai. Torricellitől függetlenül feltalálta a vízbarométert, amelynek segítségével megmérte a levegő súlyát (nyomását). Megfigyelte, hogy a légnyomás már nem nagy magasságban is csökken. Ebből arra következtetett, hogy a levegőburok aránylag csak kis magasságig terjedhet, és a Földdel együtt egy testet alkot. Több kísérletet végzett annak megállapítására, hogy van-e légüres tér, és tanulmányozta a testek magatartását a légritkított térben. Bebizonyította, hogy a hang terjedéséhez közeg, az égéshez levegő kell. Elektromossággal is foglalkozott. Rájött, hogy azonos előjelű elektromos töltések esetén a testek taszítják egymást. Kísérleteit mindenfelé utánozták, s nyomukban széles körű kutatómunka indult meg.

P. J.

Az 1654. évi regensburgi birodalmi gyűlés utolsó megbeszélése május 8-án reggel volt. A díszebéd után Magdeburg város polgármestere, Otto von Guericke egy bemutatóra híyta meg a gyűlés résztvevőit : III. Ferdinánd császárt, a mainzi, a kölni, a trieri .érseket, a rajnai palotagrófot, a szász wittenbergi herceget, a brandenburgi őrgrófot és a többi egyházi és világi méltóságot. Kísérletei során Guericke megállapította, hogy a levegőnek súlya és nyomása van, és ezt be is akarta bizonyítani. Ennek bemutatására invitálta az előkelőségeket.

Guericke légszivattyújával két, pontosan egymáshoz illeszkedő, 60 cm átmérőjű réz-félgömbből kiszivattyúzta a levegőt, majd hatalmas súlyokat akasztott a félgömbökre, de — a megjelentek álmélkodására — a külső légréteg nyomása összetartotta a légüres félgömböket.

Ezután Guericke 16 lovat fogatott be a félgömbök szétfeszítésére, de ezek sem tudták azokat széthúzni!

Guericke tudományos munkássága azonban messze túlterjedt ezen a

Egykorú rajz Guericke kísérletéről