Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Április
Április 20 „A parasztember Magyar Országban Mitsoda és mi lenne.. . " A magyar iparoktatás, elsősorban pedig a gazdasági szakoktatás méltán tekinti atyjának Tessedik Sámuelt, aki a XVIII. században forradalmi gondolataival, a magyar ipar és mezőgazdaság fejlesztésével, korát messze meghaladó tevékenységével felhívta a figyelmet a magyar paraszti sorsra. 1742. április 20-án született a Pest megyei Albertiben. Iskolái elvégzése után az értelmes, de szegény gyermekek sorsában osztozott: hét évig nevelő volt gazdag családok gyermekei mellett. 1769-ben Szarvasra került evangélikus lelkésznek, ahol megismerkedett a falu népének nyomorúságával, önéletrajzában erről így írt: ,,... találtam ... hamis néphitet, babonaságot, előítéletet, ferde vallásos nézeteket, amelyek a földmi velő nép lelkében sötétséget, a szívekben aggodalmat és az életben nyomort tenyésztenek . . . találtam együgyűséget, ostobaságot, bizalmatlanságot még a leghasznosabb javaslatok iránt is, naívságot, gonoszságot, rögzöttséget és hiányt még a legszükségesebb dolgokban is.” 1784-ben jelent meg könyve Der Landmann in Ungarn címmel. Könyve kiadásával ,,a paraszti műveltség magasabb szintre emelése, az élet megjavítása” volt a célja. Művét magyar nyelven 1786-ban Pécsett adta ki a könyvtáralapító Széchényi Ferenc, Széchenyi István apja, A paraszt ember Magyar Országban Mitsoda és mi lehetne; egy jó rendbe szedett falunak rajzolatjával egyetemben Sámuel Teschedik által, most pedig Németbül Magyarra fordította Kónyi János címmel. Európai hírre tett szert Tessedik gazdasági iskolája, az 1799-ben Szarvason megnyitott Praktisch-Oekonomisches Industrie-Institut. Igen sok külföldi is tanult ott. 1806-ig működött; amikor is Tessedik anyagi eszközei teljesen kimerültek. Tessedik, a nagy magyar polihisztor nemcsak gyűjtötte a tudást, de fel is használta azt. Ipari és mezőgazdasági fejlesztő tevékenységével messze meghaladta korát. 1820-ban halt meg. P. J.
